Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - P. Szalay Emőke: Rév református egyházának temploma és klenódiumai
RÉV REFORMÁTUS EGYHÁZÁNAK TEMPLOMA ÉS KLENÓDIUMAI hogy eredetileg valóban asztali edények voltak és csak később ajándékozták templomi használatra őket. Alig akad református gyülekezet, amely ne őrizne egy vagy két ónkannát, amelyek a XVII-XVIII. századból maradtak fenn. A révi gyülekezet ónkannája az Alföldön elterjedt un. csőrös kannák sorába tartozik. Gyűrűs peremű, domborodó talpból emelkedik a felfelé kissé szűkülő, hengeres test, amelyen a dereka felett indul a felfelé szélesedő, elől tagolt kiöntő csőr. A kanna fedele a fülön rögzített, teteje koncentrikus körvonalakkal tagolt, elől a csőrt is fedi. Billentője felemelkedő lapos, dísztelen, amelyet az eredeti letört billentő helyére illesztettek ügyetlenül. Füle S alakú, végén domború gyöngysorral. A kanna egész felületét díszítés borítja. Az ónedények leggyakoribb díszítő technikája a vésés, amellyel a felületbe mélyítik be a mintát. Sajátos ónműves technika, a flechelés. Ez a vésés egy változata, amikor zeg-zug vonalat alakít az eszköz. A révi kannán mindkét díszítőtechnika megjelenik. A talpon, a palást alsó részén, illetve a szájperem alatt félköríves sorok fogják közre a palást csaknem teljes felületét kitöltő növényi mintát. A csőr két oldalán a fültől induló, kettős pontozott vonalú, becsavarodó leveles hulláminda, végükön egy nagy tulipánszerű virág. A fedélen is díszítést láthatunk, hullámvonalak, flechelt vonalak övezte kerek medalionban gyakorlott kézre valló írással felirat jelenik meg: „Pét. Gov . Vés. Revv. Eccl. ”. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert ismerünk példát arra is, hogy gyakorlatlan kézzel készült a felirat. Talán ez történhetett a két révi tányérral is, amelyek felirata jóval gyengébb színvonalú, mint a kannáé, vagyis valószínűleg nem mester karcolta be őket, mint fentebb említettük.21 Jelenleg a szövegből csupán a Revv szót tudjuk értelmezni. A felirat bizonyítja, hogy legalább is az ajándékozás eredendően Révnek történt. Ugyanakkor a díszítésben semmi nem utal a templomi használatra. Tehát bizonyos, hogy ebben az esetben is annak lehetünk a tanúi, hogy eredetileg asztali edényként szolgáló kannát ajánlottak fel az egyháznak (16-18. kép). A palástot betöltő csigaindás díszítmény a korban általános és a magyar hímzőművészet csúcsának tekintett úrihímzésben is kedvelt dí21 Méretek: talp átmérő: 14 cm száj átmérő: 9,5 cm magasság 23,2 cm. Említve JUHÁSZ - JUHÁSZNÉ ORTH 2002: 24. 145
