Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... magasan tartását. A fürdő léte tehát egyrészt többletjövedelmet, másrészt viszont magas árakat eredményezett. A szellemi foglalkozásúak arányának jelentős növekedése is a fürdő fejlődésével, az idegenforgalomra épülő szolgáltató szektor bővülésével hozható összefüggésbe (például a Petőfi Kultúrotthon, későbbi városi művelődési ház létesítése 1950-ben, vagy a fürdő területén 1952-ben átadott szabadtéri színpad működtetése). A hatvanas és hetvenes években bővült a szórakoztató programok, rendezvények kínálata, például 1963-ban indult útjára a Hajdúszoboszlói Nyár programsorozat. Szintén jelentős létszámnövekedés figyelhető meg a szolgáltatási tevékenységet végző kisiparosok és kiskereskedők körében, akik tevékenységükkel hozzájárultak a fürdővendégek által támasztott speciális igények kielégítéséhez.78 Egyébiránt itt kell megemlíteni az építőiparban dolgozókat is, akik az üdülő- és nyaralóépítési láz idején szintén kedvező helyzetbe kerültek. A fürdőhely fejlesztésének elősegítése, de részben következménye miatt Hajdúszoboszlón a hatvanas-hetvenes években a szolgáltató jellegű kisipari szövetkezetek erősödése figyelhető meg.79 Itt említhető meg a városszépítési feladatokat ellátó, 1950-től működő Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Vállalat tevékenysége, illetve a szolgáltató ház felépülése 1972-ben. A helyi boltok számát tekintve ugyanakkor Hajdúszoboszló a legrosszabbak között állt a vidéki városok között, holott éppen a hatvanas-hetvenes években tetőzött a fürdő látogatói száma.80 Jelentősebb fellendülés a hatvanas évek végén kezdődött, ugyanakkor még a hetvenes évek végén is előfordul, hogy a nyári csúcsszezonban ideiglenes áruhiány alakul ki. A városnak még ekkor sem volt modern áruháza.81 A vendéglátó egységek száma ugyanakkor rohamosan növekedett, 1960 és 1975 között gyakorlatilag megduplázódott, többségük színvonala azonban elmaradt az átlagtól.82 A vendéglátóipar fejlődését bizonyítja a hetvenes években a szakirányú végzettséggel rendelkezők számának növekedése az egyébként is bővülő dolgozói létszámon belül.83 1978-ban a kereső lakosság 29,6%-a dolgozott az iparban, 28,7%-a a mezőgazdaság78 Erdei 1984a: 75-90.; 101. 79 Juhász 1984: 53-55. 80 Juhász 1984: 59. 81 Erdei 1984a: 102-103. 82 Juhász 1984: 59. 83 Juhász 1984: 60. 65
