Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Kavecsánszky Máté ban és több mint 40% egyéb területen.84 85 1980-ban a mezőgazdaságban dolgozók aránya már csak 21,3%. 1980-ra az idegenforgalommal kapcsolatban álló tercier szektor vált dominánssá Hajdúszoboszlón.83 1980-ban Hajdúszoboszlón már 30 üdülő, 25 idényüdülő, 41 vállalati nyaraló, 3 szálloda, 54 kempinglétesítmény, 700 fizető vendég-lakás várta a vendégeket, így összesen 10.000 látogató elszállásolása nyílott lehetőség naponta.86 A szervezett üdültetések és különböző csereprogramok miatt jelentősen nőtt a lengyel és csehszlovák vendégek száma, a 70-es évektől jelentős számban érkeztek vendégek az NDK-ból is.87 A rendszerváltozástól napjainkig A gyógyfürdő helyzete a 80-as évekre válságosra fordult, részben az 1983-ban eleve tőkehiánnyal megkezdett fedett uszoda elhúzódó (1992- ig!) építési munkálatai miatt. A rendszerváltozás évében a fürdő látogatottsága mintegy 200.000 fővel esett vissza.88 Ebben oka volt annak is, hogy a korábban állami támogatást és finanszírozást élvező szociálturizmus jelentősen visszaesett (a vendégek többsége az elmúlt évtizedekben beutalóval érkezett), a lakosság anyagi helyzete pedig átmenetileg romlott. 1991-ben a gyógyfürdő vállalat részvénytársasággá alakult át és a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Idegenforgalmi Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság nevet vette fel.89 A gyógyfürdő anyagi válsága, összefüggésben az ország gazdasági helyzetével fokozódott. 1993 elején a Béke kivételével a nagy üdülők bezártak.90 Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az állampárti időszakban államosított kutak a rendszerváltozás után nem a város tulajdonába kerültek, így a termálvízért a fürdőnek fizetnie kellett. A fellendülés 1994-től kezdődött. Megalapították a Hajdú Ásványvíz Kft.-t, amellyel ismét megkezdődött a hajdúszoboszlói ásványvíz palackozása. Az 1995-ben alapított Thermál Tourist utazási iroda a gyógyfürdő vendéglétszámának növelésében nyújtott hatásos segítséget. A fürdő területén pavilonok építésébe kezdek bérbeadás céljából. Igen nagy jelentőségű döntés volt a kemping kialakítá84 Juhász 1984: 53. 85 Erdei 1984a: 84. 86 Kun 1984: 169. 87 Erdei 2006b: 588. 88 Erdei 2006b: 591. 89 Vő. Juhász 2006: 335. 90 Erdei 2006b: 592. 66
