Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón

A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI...

fürdő főbejárata mellett zöldség-, gyümölcs,- és édességbolt nyílt, amelyet hamarosan egy külön a fürdővendégek számára létesített postahivatal követett.41 A vendégfogadás miatt a piacok, vásárok helyett az üzletek kaptak nagyobb szerepet. A boltok száma a fürdő kiépülésével fokozatosan emelkedett, természetesen az üzletek zöme a fürdő környezetében létesült.42 43 Egyre nagyobb figyelmet fordítottak a vendégek szórakoztatására: a fürdő vendéglőjének teraszán alkalomszerűen rendeztek szórakoztató eseményeket, zenés, táncos esteket, majd a harmincas évek második felében nyári színházat is létesítettek a fürdő területén.

Cigányzenekar a gyógyfürdő ivócsarnoka előtt 1940-ben43

A komplexum köré szerveződő szolgáltatások fejlődését bizonyítja 1939-ben a gyógyvízpalackozó üzem létesülése.44 A komplexum fejlesztése ütemesen zajlott, 1942-re már kilenc medence állt a strandolok és a gyógykezelésre érkezők rendelkezésére. Jellemző, hogy a továbbra is növekvő látogatószám további bővítéseket tett szükségessé. Kuriózum41 Erdei 2006b: 578-579.

42 Juhász 2006:372-37343 A Bocskai István Múzeum Fotótára. Leltári szám: 238588.

44 Az ásványvíz-palackozás hagyományairól lásd KÓSA 1999: 70-71.

59