Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón

Kavecsánszky Máté

fürdő, illetve már Berekfürdőn is folytak a létesítési munkálatok’3 sőt az évtized végére már meghaladta a félmillió főt.35 36 1930-tól nyaranként az iskolák épületeit felhasználva már gyermeküdültetésekre is sor került.37 38-3 0

Cukrászda építése a 30-as években

A látogatói szám emelkedése egyrészről technikai-infrastrukturális, másrészről szolgáltatási fejlesztést tett szükségessé, vagyis nélkülözhetetlenné vált a turisztikai szolgáltatások megjelenítése a városban.39 A hagyományos kézműipari tevékenységek századfordulón meginduló fejlődése mellett olyan tevékenységek is megjelennek Hajdúszoboszlón, amelyek egyértelműen a fürdőnek köszönhetik létezésüket. A kézműipar 1920-as évektől megfigyelhető egyértelmű fellendülése a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltató ipar felfutásával hozható összefüggésbe.40 1936-ban a

35 A konkurencia és a szoboszlói fürdőfejlesztés kapcsolatáról lásd KUN 1975: 713-714.;

Vő. Erdei 2006b: 574.

36Kun 1975: 712.

37 JENEI 2006: 619.

38 Bocskai István Múzeum Fotótára. Leltári szám: 688-70.

39 A turisztikai szuprastruktúra feltételeiről és szükségességéről lásd Michalkó 2004: 92-103.

40Bellon 1975: 462.

58