Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Tudománytörténet - Ujváry Zoltán: Zoltai Lajos pályarajza
Zoltai Lajos pályarajza hull is az égből, reggelenként már hét órakor benn dolgozik a redakcióbán. Nyolcz- kilencz órára azonban kámforrá lesz és a tudós kutatók csak hosszas keresés után fedezik fel a városi levéltár poros aktái között, ahol ő pompás ügyességgel bujkál a százesztendős pergamentcsomók között. Tizenkét órakor a redakcióbán görnyed ismét, s a rohanó szedőgyerekek halomszámra húzogatják ki a könyöke alól a pompásabbnálpompásabb kéziratokat... ” Mint az idézetből is kitűnik, Zoltai Lajos a levéltárosság mellett szerkesztő is volt. 15 évig állt a Debreceni Ellenőr szolgálatában, ahonnan, mint hivatásos újságírót búcsúztatták. Azzal a véleménnyel egyetérthetünk, amely szerint újságírói tevékenysége hozta meg neki a levéltárosi állást, a levéltári búvárkodás tette őt a legtartalmasabb újságíróvá, és a kettő együtt termelte ki benne az országos hírű tudóst, a régészt, a történészt, az etnográfust és a kiváló múzeumvezetőt. Az említett tudományszakok a Déri Múzeummal függtek össze Zoltai további pályáján. Sőt maga a Déri Múzeum is szorosan összekapcsolódik az ő nevével. Zoltai már az 1890-es években állandó szószólója volt a városi múzeum felállításának. Minden alkalmat megragadott a gondolat propagálására és népszerűsítésére. Éppen az ő indíttatására 1902-ben megalakult a Múzeumi Bizottság, melynek ő lett a jegyzője. Ebben a minőségben különösen megnyílt a lehetősége a múzeumügy mozgatására. Céljához szerencse is társult. Ez a szerencse a város számára egy gazdag műgyűjtő személyében jelentkezett. Ez a kiváló ember, Löfkovits Artur volt, aki 1902-ben felajánlotta a maga gondosan összeállított, nagy értékű ékszer-, érem-, régészeti és természetrajzi gyűjteményét Debrecen városának egy múzeum felállítására. Ezt az adományt akkor 10 ezer aranykoronára becsülték. Az adományt a város elfogadta és ezzel megvetették a múzeum alapját. Ezzel lényegében Zoltai Lajos élete is új irányba terelődött. Az előkészületi munkákban rendkívül nagy szorgalommal és odaadással tevékenykedett. 1904-ben ad hoc múzeumi bizottság alakult, melyben ő már, mint ideiglenes múzeumőr vett részt. És amikor 1905. május 21-én, Csokonai Vitéz Mihály halálának századik évfordulóján megnyitotta kapuit a városi múzeum, Zoltai Lajos hivatalosan is múzeumőr lett, bár továbbra is dolgozott a levéltárban, ahonnan csak 1907. január 1-én került véglegesen a múzeum kötelékébe. A múzeumi állás betöltése kezdetben nem kis feladatot jelentett. A múzeumi munkakör teljesen más jellegű, mint a levéltári búvárkodás. Különösképp így volt ez akkor, amikor még a múzeum még a kezdeti 405
