Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor szolonyeces változat). A sófelhalmozódás vagy a szolonyecesedés szelvénybeli helyzete lényegesen ronthatja a talajok termőképességét. A WRB osztályozás szerint ezek a talajok leggyakrabban Phaeozem, ritkábban Chernozem referencia csoportba, mélyebb területeken előforduló, erősen agyagos változataik Vertisol csoportba sorolódnak. A Dél-Hajdúság mélyebb fekvésű, a város belterületének közvetlen közelében fekvő területein (Északi-legelő, Nyugati-legelő, Nyékilapos), illetve a Hortobágyhoz tartozó angyalházi területeken a szikes talajok válnak uralkodóvá.36 A Dél-Hajdúságnak 17%-át,37 míg a Horto- bágynak 74%-át borítják szikes talajok.38 Legjellemzőbb a felszínhez közeli talajvízből kapilláris úton felemelkedő, Na-ban gazdag talajvíz hatására kialakuló réti szolonyec talajok előfordulása.39 Az ilyen talajok esetében a vízoldható formában jelenlévő sótartalom nem feltétlenül magas, a talaj nagy agyagtartalma miatt ugyanis a sók jelentős része ionos formában a talajkolloidok felületén adszorbeált formában van jelen és csak vízbő körülmények között megy oldatba. A réti szolonyec talajokban a humuszvegyületek jelentős része szintén nátriummal alkot komplexet, az így keletkező nátrium-humátok viszont vízben könnyen oldódnak, a szikeseken megálló pangó vizeket sötétbarnára színezik, a talaj szelvény A szintjéből pedig könnyen a B szintbe mosódnak, ahol agyaggal együtt a szerkezeti elemek felületét bevonó agyag-humusz hártyákat képeznek40. A B szint ennek megfelelően jellegzetes agyag- és humusz- felhalmozódási szint, amelyet emellett a kicserélhető kationok között a nátrium megnövekedett aránya jellemez. Oszlopos, hasábos szerkezetéről (4. ábra), sötét színéről, az említett agyag-humusz hártyákról41 könnyen azonosítható talajszint. Ugyancsak elterjedt a magasabb, hátas területeken a szteppesedő réti szolonyec talajok, amelyek elsősorban Angyalháza keleti szegélyén fordulnak elő. Ezek humuszos szintje mélyebb, emiatt helyenként szántóföldi hasznosításra is alkalmasak. A mélyebb fekvésű szikes laposok vízállásos területein főként szolonyeces réti talajokkal találkozhatunk, amelyeknél a vízhatás a felszínhez közel is érvényesül, ugyanakkor A WRB osztályozás szerint a réti szolonyec és sztyeppesedő réti szolonyec talajok a Solonetz referencia csoportba tartoznak. 36 Kátai-Novák 2010: 48-54. 37Dövényi 2010: 248. 38 DÖVÉNYI 2010: 183. 39 VÁRALLYAY 1999: 399-418. 40Szendrei 1980: 185. 41 Széndrei 1999: 485. 388
