Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Hajdúszoboszló természeti adottságai. .. telepítette. Ez lett a Hajdúszoboszló I. sz. fúrás, illetve hévízkút helye. Nem sokkal ezután a II. sz. kút létesítésére is sor került 2032 m mélységgel,11 amelynek helyét az I. számútól kb. 220 m-re tűzte ki Pávai. 1925 október 26-án tört fel az I. sz. hévízkút 1019-1090 m közötti homokrétegéből 1600 1/min vízhozamú, 73 °C hőmérsékletű gázos hévíz.11 12 A hévíz konyhasós, jódos, brómos jellegű és jelentős mennyiségű szénsavat tartalmaz, kémiai összetételének vizsgálata korán megkezdődött,13 különösen a jodid (7,2-8,40 mg/1) és a bromid (18,0-23,50 mg/1) jelentett központi kérdést. A kútban a víz nyugalmi szintje +32 m-en maradt, azaz szivattyúzás nélkül tört a felszínre. A fúrás rétegsorában 134,20 m-ig negyedidőszaki, ez alatt 1090 méterig felső-pannóniai agyag, homok, homokkő rétegeket határoztak meg. A kiömlő víz kezdetben mintegy tavat képezett a kút körül, amelyben több száz ember áztatta a lábát. Majd 1927-ben elkészültek az első fürdőépületek, ezzel párhuzamosan mind több medencét létesítettek a növekvő vendégforgalom lebonyolítására, így 1939-ben már három nyitott, és négy fedett medencével, hullámfürdővel rendelkezett a fürdő. A következő néhány évtizedben sekély (80-200 méter mély) artézi kutakat nagy számban létesítettek, amelyeknek egy jelentős része szintén „gázos” volt: azaz a vízzel együtt felszínre törő földgázt akár meg is lehetett gyújtani, így az a csőből kiáramló víz felett kékes lánggal égett. Ezeknek a kutaknak a többsége rövid életű volt, azaz elsőként a gáz szökött el, majd a nyomáscsökkenés következtében már a víz sem emelkedett a felszín fölé, így vagy szivattyúzni kellett, vagy újabb és újabb fúrásokat létesíteni. A mélyben felhalmozódott vízkészletek azonban nem csak fúráskor, de a geológiai rétegek törései, repedései és pórusai mentén, természetes úton is felfelé áramolhatnak. így helyenként szerepük lehet a felszínhez közelebbi réteg-, és talajvízkészletek pótlásában is. Az artézi kutak gáztartalma a mélységgel növekvő arányban tartalmazott metánt, így a 100 m körül 66%-os, 200 méter körül 87%-os, míg a Hajdúszoboszló II. fúrás 2000 méteres fúrásából származó gáz 91%-os metántartalommal bírt. A több kútból elvezetett, összesen mintegy napi 4750 m3 mennyiségű gáz elemzése 85 % metánt, 7,7 % nitrogént és 5,0 % szén-dioxidot mutatott ki. Erre a gázkészletre épült fel 1929-ben a város földgázüzemű villanytelepe, mint az első ilyen ma11 Schaf ARZiK 1926:49. 12 Dobos 2005. 13Emszt 1928. 377 [
