Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor gyarországi vállalkozás. Ez Hajdúszoboszlón kívül Kaba, Nádudvar, Hajdúszovát és Tetétlen villamos energiaellátását biztosította, és napi 1200 m3 gázt használt fel. Az ipari felhasználáson, valamint 2100 magán- fogyasztón kívül még 850 közvilágítási lámpa áramszükségletét is fedezte.14 15 A fennmaradó gázt sürítve vasúti kocsik világítására a MÁV használta fel. Bodnár János a vízzel együtt feltörő gáz elemzése során figyelt fel a vízben megjelenő aszfaltos csomócskákra. A barna csomócskákban az aszfalton kívül 13,11% paraffint és 39,35% kőolajat is talált, amely újra a szénhidrogén-kutatások felé terelte a figyelmet. Szénhidrogén- vegyületeket alulról felfelé 113,10 m-ig 18 szintben figyeltek meg, amelyek migráció útján kerülhettek a jelenlegi helyükre a sokkal mélyebben található, alsópannon anyakőzetekből. A Hajdúszoboszlón 1958-ban feltárt földgázmező kitermelésére létesített kutak termelésbe állításával 1960. december 26-án indult meg a gáztermelés. 1962. december 16-án megalakult a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Hajdúszoboszlói Üzeme. A letermelt gázkészletek helyén jelölték ki az ország első, s egyben legnagyobb földalatti gáztárolóját. A 940-1000 m mélységben elhelyezkedő, 44 m átlagos etázs- magasságú, 5 mrd m3-es földtani készletü, egyik legnagyobb alsó-pannon homokkő tároló eredeti készletének kitermelése még 1962-ben megkezdődött. A földalatti gáztároló kialakításának kezdetekor a telep leművelé- si foka 57%-os volt, a kezdeti 97,2 bar telepnyomás 72,8 bar-ra csökkent. 1977-78-ban kezdődött meg a tároló kettős funkciójú (besajtoló- kitermelő) kútjainak a mélyítése, és a tározó kialakításához szükséges felszíni berendezések kialakítása.1' Az első besajtolási ciklus 1980-ban indult, 240 millió m3 (szovjet importból származó) földgáz besajtolásá- val. Az első kitermelési ciklus kezdete 1981-82 tele volt. Ekkor a rendelkezésre álló, kitermelhető készlet 400 millió m3, a besajtoló-kapacitás 2,9 millió mVnap volt, a kitermelő-kapacitás pedig 5 millió mVnapra tehető.16 A Pannon-beltó feltöltődését, illetve kiszáradását követően, amelyet mintegy 5-5,5 millió évvel ezelőttre datálnak, folytatódott a medenceterület feltöltődése, de ettől kezdve folyóvízi, ártéri üledékekkel. A pliocén korban zajló folyóvízi felszínfejlődés eredményeként 100-120 méteres 14 Buday-Schmidt 1940: 13. 15 HOLODA 2003: 97. 16 HOLODA 2003: 97. 378
