Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya
Lovas Kiss Antal ráncba szedve) fekete lovaglócsizma sarkantyúval nyereg alá búzavirágkék lótakaró fehér szegéllyel, fehér selyemhímzéssel 1. kép: Szilágyi Mihály, Császi Antal, Lénárt Gyula A 20. század perspektívájából konstruált lovashajdú viselet egyszerre jeleníti meg a kiváltságos rend, a kollektív nemesség és a paraszti alávetett társadalmi csoportok kettősségét. A népviseletre emlékeztető (magyar ruha) ugyanakkor a nemzeti kötődést és a népi romantika szimbolikus jegyeit is hordozza. A bandérium egyenruhájának előállításához jelentős összegre volt szükség, egy teljes ruha ára 25-30 pengő között mozgott. Ez az összeg szintén a városi lakosság adományaiból gyűlt ösz- sze. Az egyenruha elkészítése a helyi mesterembereknek adott munkát. A kalapokat Wilhelm Jakab helyi kalaposmester, a díszes mellényeket Oláh Sándor férfiszabómester varrta. A hímzéssel díszített ingek és bőgatyák elkészítését helyi asszonyok vállalták magukra. Az ingek és bőgatyák 32
