Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei

Hajdúszoboszló építészeti öröksége ...

tornácra néz. A kamra a tornác végében van, azt mintegy lezárja. A hátsó szobában tapasztott fafödém, az elsőben síkmennyezet. A kisház és a kamra alatt nyolclépcsős mélységben 4,5 x 5 m-es bolthajtásos pincét találunk, amelynek a bejárati ajtaja a tornác végén nyílik. Az épület udvari oldalán négy téglaoszlopos tornác húzódik (a tornác utcai végét kettős oszlop tartja). Az oszlopokat, ill. a nyílásokat fönt téglafal kapcsolja ösz- sze. Az oszlopoktól ívelt borda vezet a falhoz, amelyek között bolthajtás van. Az épület hossza 15 m, a szélessége 7,5 m. Eredetileg csak a kisházat és a pitart fűtötték. Ez utóbbiban a szabadkéményt 1900 körül megszüntették. Ekkor alakult ki az ún. sütőház, amely a mindennapi élettevékenység helye. A szobákban lévő búbos kemencék rekonstruáltak.

Részben építéskori nyílászárók és vasalatok láthatók ma is az épületen. A telken további, újabb melléképületek is találhatók. Népi műemlékként védett, helyreállítását 2000-ben végezték el (6. kép).

6. kép: Csanády Sámuel hajdúkerületi főkapitány egykori lakóháza 1803-ból

A gazdasági épületekkel kapcsolatban mindenekelőtt utalnunk kell a már fentebb említett kétbeltelkes településre, a kertségekre, ahol a jószágállományt tartották. Amint Györffy István írja, a kertekben az álla309