Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Szoboszlai Lilla: Képzőművészeti gyűjtemények Hajdúszoboszlón
SzoBoszLAi Lilla torzította, ezekből keletkeztek egyszeri és megismételhetetlen szürreális és expresszív munkái, amiket Lucien Hervé fotóművész is méltatott. Tárgy-fény lenyomatai kísérleti módszereinek újabb állomását jelentették. Az amerikai és nyugat-európai művészetben, az 1960-as évek közepén jelent meg az a mediális szemlélet, amely az elektrografikai eszközt helyezte érdeklődése középpontjába, annak a kommunikációra és a társadalomra gyakorolt hatását, és a közvetítő eszköz működésének sajátosságait vizsgálta. A Revue d'Art 90', a Kádár szerkesztette12 francia folyóirat használta először az art electrographique kifejezést. Az ebben közölt tanulmányok részletesen foglalkoztak az elektrografika műfajával és tárgykörével. Az elnevezés kezdetben minden elektromos eszközzel készült képzőművészeti alkotást magában foglalt, ugyanakkor a rövid idő alatt szinte kizárólagossá váló digitális technika révén az irányzat már a korábbinál egyértelműbb módon határolódott el a hagyományos képgrafikától.13 Kádárnál az electrographique készítése a digitális technika térhódítását megelőzően a fénymásoló nem rendeltetésszerű működésében nyilvánult meg. Fénymásolóval történő kísérletei (copy-art) 1981-ben kezdődtek, amikor megpróbálkozott14 a fotóinak, kollázsainak másolásával, nyújtásával, zsugorításával, torzításával. A xerox-alkalmazásával művészete a konceptuális képi kifejezéstől a vizuális látványvilág sajátos, eddig ismeretlen képi nyelve felé fordult. A technika nyújtotta sokszorosíthatóság lehetősége helyett, az egyediség, a véletlen adta vizuális jelhagyás végeredménye került a képalkotás középpontjába. Kísérleti műveit a fénymásológép hibás működtetésével hozta létre. Több ezer új képet készített xerox segítségével, amiket még festékkel, ragasztott papírral, textillel, fémmel, fával egészített ki. Ez volt az ún. kollázs-korszaka. 1985-ben egy időre abba is hagyta a festést, és csak anyagra tette rá a tárgyat, és a napon hagyta. így születtek meg a fekete hátterű, világos sziluettek, amik árnyékot hoztak létre a fotón. 12 Kádár nemcsak szerkesztője volt az 1984-től működő lapnak, hanem kiadója is. Folyóiratainak legizgalmasabb művészeti írásai a post-mail art, a dualizmus, a detaillizmus és a horizontalizmus tárgykörében születtek. 13 Hagyományos sokszorosított grafikai eljárások azok a sík-, magas-, mélynyomású technikák, amik nem elekronikus úton készültek. 14 A művész egy interjúban mesélte, hogy miközben csörgött a telefonja, a fénymásolóból rosszul kivett papíron a fénymásolt forma megnyúlt. Ebből a véletlen felfedezésből születtek későbbi fénymásolóval készített munkái. 260
