Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Szoboszlai Lilla: Képzőművészeti gyűjtemények Hajdúszoboszlón
Képzőművészeti GYŰJTEMÉNYEK... fénymásolóval, később pedig már a digitális technika térhódításával, számítógép segítségével készítette fekete-fehér vagy színes elektro- grafikáit.1' Olyan műveket is készített, amiket hagyományos sokszorosító eljárásokkal nem lehetett volna előállítani (pl.: háromdimenziós relief- elektrografikák). A kilencvenes évek közepéig Kádár táblaképeinek konkrét motívumhasználatát a síkba történő beavatkozás alapeleme, elemi jele, a vonal (főleg párhuzamosok), ellipszis, kör és háromszög ismétlődései jelentették. Majd szakított a szögletes, geometrikus képek készítésével, és áttért az ellipszis és a kör ábrázolására. Későbbi térgeometrikus képein a gömbök és elliptoidok vezették el az erőegyensúly problémájához, napjainkban pedig a kör, az ellipszis, és ennek térbeli megfelelője az elliptoid, az elmozdulás és kettős elmozdulás problematikája foglalkoztatja. Általánosságban elmondható, hogy feszes kompozíció, konstruktív szemlélet és geometrizáló hajlam jellemezte korai műveit is. Elforgatással, a síkok virtuális elmozdításával és a képfelület megosztásával teremtett képi struktúrákat, síkbéli fraktálokat. Munkáiban tetten érhető rendszer nem pusztán formateremtő erő, hanem inkább Kádár gondolkodásmódját meghatározó mozzanat: az egyszerű, átlátható, a puritán dolgok iránti vonzódás tárgyiasulása. Matisse szerint az igazi festészet megvalósulása során nem a formát színezi a festő, hanem a színt formálja.15 16 Kádár képein megjelenő tiszta alapszínek és a hozzájuk rendelt mértani elemek is egyfajta ideát tükröznek. Kádár életében a rendszerváltás új fordulatot hozott: a Franciaországban elkezdett művészetszervező és gyűjteménygyarapító tevékenységét Magyarországon folytatta.17 Egy hajdúszoboszlói egyéni 15 Elektrográfiának (elektrografíkának) azokat a képzőművészeti alkotásokat nevezik, melyek elektronikus médium - elsősorban fénymásológép, telefax vagy számítógép - alkalmazásával készülnek, oly módon, hogy a képalkotás folyamata során a technika szerepe túllép a közvetítő-reprodukciós vagy sokszorosító funkción. A szó tehát minden elektromos eszközzel készült képzőművészeti alkotást magába foglal. 16 Vö. ForgáCH 2015. 17 Képzőművészeti és gyűjteménygyarapítási tevékenységén túl igen jelentős Kádárnak a rendszerváltást követő müvészetszervezői és elméleti szakírói munkássága is. Számos biennálét szervezett és rendezett: Budapesten (1992-94), Berlinben (1994), Szöulban (1995), Szombathelyen (1996), Hajdúszoboszlón (1997). Több folyóirat kiadója és szerkesztője volt (Párizsban 1984-től a már említett Revue d'Art és a Parisiens Hongrois, 1992-től a Revue Envelope, Budapesten 1992-től Elektrografika, Hajdúszoboszlón 2015-től az Art Geometrique Européen). Létrehozta a Groupe A-Z-t, mely olyan művészeket tömörít, akik elektronikus úton alkotják műveiket. 261
