Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Szoboszlai Lilla: Képzőművészeti gyűjtemények Hajdúszoboszlón
Képzőművészeti gyűjtemények. .. fontos láncszeme, értékeink közkinccsé válásának nélkülözhetetlen missziója, egy olyan intellektuális kaland, mely sok esetben hatékonyabban tölti be gyűjtő és megőrző funkcióját, mint a múzeumok közgyűjteményei. Magyarországon több ezernyi gyűjtemény található, ami beépül a magyar kultúra sokszínű tárházába. Ugyanakkor a nyugat-európai kulturális tradíciókhoz képest a kelet-európai történelmi, gazdasági krízisek sokkal gyakrabban törték meg a műgyűjtés ívét: olykor szétszóródás és pusztulás pecsételte meg egy-egy nagy múltú gyűjtemény sorsát. Talán ennek is köszönhető a hazai műgyűjtés legújabb kori történetében bekövetkező személetváltozás, amely elsősorban a modern és a kortárs magyar képzőművészet gyűjtése irányába mozdította el a műkereskedelmet. A legnépszerűbb gyűjtésterület a festmény és a népművészeti tárgy, a grafika, az iparművészeti és a kisplasztikái alkotás. Egy-egy gyűjtemény örökléssel többnyire az utódok tulajdonába kerül, akik jó esetben biztosítják a kollekció egybenmaradását, de van rá példa, hogy az utódok széthordják, és az egységes gyűjtemény elemeire hullik. Olykor találunk pozitív példákat is arra, hogy komoly értéket képviselő gyűjtemény a gyűjtő vagy az utódok kezdeményezésére ajándékozás, vásárlás, vagy letét útján közgyűjteménybe kerül. Számos gyűjtői karakter1 létezik, melyek közül Joseph Kádár a „határozott” gyűjtési koncepciót képviselők táborába tartozik.1 2 Ennek a gyűjtőtípusnak a megtestesítője egy-egy művészeti irányzatot preferál, aminek tartalmi és formai sajátosságait maradéktalanul elfogadja, a gyűjtés folyamatában ezeket a stílusbeli sajátosságokat tartja szem előtt. Arra a tényre azonban a gyűjtői felosztás nem tér ki, hogy mennyiben kiterjedt a művész-gyűjtők csoportja. Azok, akik maguk is képzőművészek, mint alkotók választják ki a gyűjteményük számára fontos darabokat.3 1 „Koncepció nélküli” gyűjtő az, aki „pusztán” esztétikai értékek mentén vásárol vagy cserél. „Befektető” gyűjtő az, aki elsősorban „befektetésnek” szánja a műgyűjtést, teoretikusok tanácsára vásárol, és leginkább a hosszú távú anyagi megtérülés határozza meg a szándékát. Továbbá olyan gyűjtő is van, aki hazai és külföldi művek gyűjtését nemzetközi kontextusba kívánja helyezni. Tisztán egyik típus sem létezik, hiszen emocionális vonatkozása mindenképpen kell, hogy legyen a gyűjtésnek. A választás végeredménye mégiscsak érzelmi megfontolások alapján dől el. 2 A gyűjtő kategóriákat Ébli Gábor definiálta, vő. ÉBLI 2008. 3 Joseph Kádár mellett neves kortárs képzőművész-gyűjtő Fehér László festőművész és Haraszty István szobrászművész is. 257
