Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)

SÁRÁND NÉPESSÉGE A KIEGYEZÉSTŐL... A lakosok az oszmán hódoltság ideje alatt (a közeli Nagyvárad el­foglalása után), a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek. A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a 18. század elején a falut - az elmaradt nádori fi­zetés fejében -, zálogba adta Esterházy Pál nádornak, aki Sárándot a derecskéi uradalmához csatolta.9 3. A népesség alakulása a források tükrében 1867-ig A 18. századi népességre a vármegyei levéltárban fennmaradt adóössze­írásokból lehet következtetni. Az első fennmaradt adóösszeírásban még csak 19 adózó családfőt vettek számba,10 11 de 1767-ben már 66 fő felnőtt adózó férfit (capita colonorum), 27 fő 16 év feletti fiút (supra annos 16) és 6 fő zsellért (inquilini) írtak össze.11 Sárándon egy 18. század végi összeírásban 147 házban, 163 ház­tartásban 928 főt vettek számba. Felekezeti hovatartozás tekintetében látható, hogy a családok többsége református (148) és csak minimális volt a katolikus népesség (római 4 fő, görög 9 fő).12 Ez az arány a későb­biekben is megmaradt, így 1851-ben 1513 református lakta a települést.13 A dualizmus időszakának hasonló típusú adatai megtalálhatóak a Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtárában, amit 1873-ban adták ki először, majd fontosabb közigazgatási változások után újra köz­zétettek. A népszámlálási adatok is jól mutatják, hogy a település lakos­sága fokozatosan emelkedett: 1882-ben a házak száma 287, a lakosságé 1532 fő,14 15 1892-ben13 és 1898-ban16 azonos volt a két-két adat (311 ház­ban 1567 fő). A következő jelentősebb változás 1902-ben figyelhető meg, ekkor ugyanis 21-gyei emelkedett a házak száma (332), a lakosság pedig több mint 100 fővel (1675) gyarapodott.17 1907-ben az előző nép- számlálás e két adata változatlan maradt.18 9 Szendrey-Nyakas 1980: 47. 10 MNL HBML IV. A. 4/b. 2. kötet (1713) 3-t. 11 MNL HBML IV. A. 4/b. 81. kötet (1767)468. 12 Major-Radics-Szaszkóné 1990: 40-41. 13 Fényes 1851. 14 Helységnévtár 1907: 728. 15 Helységnévtár 1907: 1515. 16 Helységnévtár 1907: 621. 17 Helységnévtár 1907: 1236. 18 Helységnévtár 1907: 910. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom