Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)
Kovács Tünde 4. Sáránd a dualizmus első negyedszázadában az egyházi anyakönyvek alapján Kutatásom során a dualizmus időszakának kevéssel több, mint negyed- századát (1867-től) azért gondoltam részletesebben vizsgálni, mert egy ekkora időintervallum már alkalmas lehet következtetések levonására. A záró dátum egyértelműen kínálkozott, hiszen a közigazgatás átszervezésének egyik jelentős eredményének tekinthető az állami anyakönyvezés bevezetése. 1893-94-ben készítette elő a kormány a törvényjavaslatot, majd terjesztette a képviselőház elé. A törvény elfogadását egyházpolitikai viták előzték meg. Az 1895. október 1-jétől életbe lépő polgári anyakönyvezés bevezetéséről a korabeli sajtó nem egységesen vélekedett, abban azonban egyetértettek mind az országos, mind pedig a megyei napilapok, hogy ez bizonyos szempontból fordulópontot képvisel a magyar történelemben. A Budapesti Hírlap így reagált: „Az 1895. év október hónapjának első napja nagy forduló a magyar nemzet ezeréves magánéletének történetében. Uj rend lép életbe az egyéni és családélet alapvető monumentumaira nézve. A születés, házasság és a halál körüli eddigi szokás-, hagyomány- és törvénybeli eljárást, ha nem is rombolja le az uj rend, de teljesen az egyéni tetszés körébe utasítja s törvénynyé, kötelezővé, egyedül érvényessé újat tesz, a mely hétfőn túl lép életbe a polgári anyakönyvek s a polgári házasság neve alatt.”19 A Nagyvárad című politikai napilap pedig ekképpen: „Korszakot alkotó napra virradt ma Magyarország népe! 1895. október elseje örök időkre mint ama fontos fordulópont fog a históriákban szerepelni, amelyen a magyar nemzet az európai nagy nemzetcsaládhoz való közeledésében az utolsó lépést tette meg és az ország a culturállam elnevezést igazi teljes értelemben ezentúl joggal használhatja.”20 Ellenben a Tiszántúl című lap a témát taglaló cikkének címében szó szerintgyászkeretbe foglalta eme dátumot: „Szomorú nap virradt fel a keresztény Magyarországra. Megnehezült az idők viharos járása honunk keresztény társadalma felett! Temetése e nap kilencz százados jogoknak. Egy óriási megrendítő >circumdederunt< hangzik végig siralmasan e napon a négy folyó által öntözött szép magyar hazán. Október elseje s az 19 Budapesti Hírlap 1895. 20 Nagyvárad 1895. 234
