Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)

Kovács Tünde

Kovács Tünde

SÁRÁND NÉPESSÉGE A KIEGYEZÉSTŐL AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEZÉS BEVEZETÉSIG (1867-1895)

1. Bevezetés

Sáránd Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 13 kilométerre délre található, a 47-es főúton és vasúton egyaránt megközelíthető.

Határát a 19. század közepén 3894 '/-> holdban és 104 négyszögölben jelölték meg, mely magában foglalt legelőt, szántóföldet, szőlőskertet, cseres erdőt, laposokat stb. A szűk legelők miatt juhokat nem tarthattak.1 A lakosság elsősorban a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedett. Az általam készített diagramokból is kitűnik, hogy a lakosság többsége földműveléssel foglalkozott.

A település nevét először 1219-ben a Váradi Regestrumban Sarang formában említik, de az egyik ismert birtokosáról Bagó-, vagy Bakó-Sárándnak is nevezték a 17. század végéig,2 ám időközben egy 1464. évi eredetiben fennmaradt oklevélben Sarand alakban is szerepelt.3 Ismert még Sarangd néven is 1485 körül,4 5 viszont a 20. századtól az Országos Törzskönyvi Bizottság döntése értelmében már csak Sáránd néven fordul elő.3

2. A település birtoklástörténete

Első ismert birtokosa Márton úr, majd Emye, később - többek között a már említett - Bakó.6 A 16. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imrének és Sárándi Mihály örököseinek a birtoka.7 A 17. században az Erdélyi Törvénytár (Approbata Constitutiones) a hajdúvárosok sorában említi a települést.8

1 fényes 1851.

2 Jakó 1940: 335.; BOROVSZKY 1901: 140.;MNLOL 1441: DL 30803.

3 MNL OL 1464: DL 16073.

4 MNL OL 1485 körül: DL 36422.

5 JENEY 1997: 72.

6 Jakó 1940: 335.

7 MNL HBML IV. A. 4/a. 1. kötet (1552). Maksay 1990

8 POMOGYI 2000.

232