Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Történettudomány - Nagy István: „Az üllő és kalapács közé jutottunk…” – Thököly Imre alakja a magyar történetírásban

,AZ ÜLLŐ ÉS KALAPÁCS KÖZÉ JUTOTTUNK... fejedelemként” kormányozta az uralma alá került területet, és abban bízott, hogy török segítséggel egész Magyarország uralkodója lehet. De éppen a török szövetség miatt vesztette el a nép támogatását. Az 1950-es években a politika erős befolyást gyakorolt a történeti kutatásokra. Az MDP II. kongresszusa a történészek feladatává tette „nemzetünk függetlenségi küzdelmeinek, népünk szabadságharcos hagyományainak feltárását.”37 A tendenciózus, prekoncepciókra épített megközelítés egyértelmű volt: „Azoknak a függetlenségi küzdelmeknek a bemutatásakor, amelyeket a magyar nép a nyugati agresszorok, köztük évszázadokon át a Habsburg gyarmatosítók ellen vívott, a magyar történészeknek Rákosi elvtárs útmutatását kell követniök és népünk múltján keresztül kell bebizonyítaniok, hogy »... a gyarmatosító csak területet hódíthat meg, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát«”.38 Pach Zsigmond Pál ekkoriban készült könyvében úgy véli, a bujdosók többsége jobbágy volt, és a számos nemes és néhány főúr jelenléte lehetővé tette, hogy nemzeti egységfront alakuljon ki az „idegen betolakodókkal” szemben. A felkelés hanyatlásának okát - a Habsburgok és a katolikusok mesterkedései mellett - abban látja, hogy Thököly egy másik „reakciós szövetségesre”, a „magyar függetlenség másik ellenségére”, a törökre támaszkodott. így a török uralommal együtt bukott el a Thököly-felkelés is.39 Az 1960-as, 1970-es években több kutató „műhely-jellegű együttműködésben” vizsgálta a XVII. század közepétől 1711-ig terjedő időszakot.40 A kutatási eredmények bemutatására lehetőséget adott a ku­ruc fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából Vaján rendezett konferencia.41 Ezen az alkalmon Köpeczi Béla megnyitó beszédében dióhéjban összegezte a Thököly-felkelésről vallott történeti konstrukció­ját. „Thököly Imre vitatott személyiség, hiszen a török szövetséghez for­dult, amikor Magyarország függetlenségét, vagy legalábbis annak a feje­delemségnek a függetlenségét akarta biztosítani, amely egyensúlyt kép­zett volna a Habsburgokkal szemben” - írja.42 Már magában a megfo­galmazásban benne rejlik a vállalkozás pozitív értékelése. Megállapítása 37 Idézi PACH 1952: 5. 38 PACH 1952: 5. 39 PACH 1952:76. 40 PÉTER 1980: 374. 41 Molnár 1975. 42 Molnár 1975: 3. 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom