Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Nagy István: „Az üllő és kalapács közé jutottunk…” – Thököly Imre alakja a magyar történetírásban
Nagy István alatt a magyar nemzeti szellem igazi melegágya volt, Innen várta a magyarság az ország integritásának helyreállítását és a Habsburg-uralom alóli felszabadítást. Ekkor azonban már nem lehetett erre számítani, Thököly is inkább a saját maga ügyét igyekezett előmozdítni, nem pedig az országét. Értelmezési kísérletek 1945 után Mód Aladárnak a második világháború alatt megjelent, nem saját kutatási eredményeken alapuló, marxista szemléletű összefoglaló műve32 nem kis szerepet játszhatott abban, hogy a közvélemény szemében a XVI-XVII. század magyar történelme egyet jelentett a függetlenségért vívott harcokkal.33 Ennek a „félreértésnek” a kialakulásán nem lehet csodálkozni, hiszen a mű politikai célokat szolgált, kifejezetten Habsburg- és németellenes szándékkal készült. A szerző állítása szerint ugyanis: „Magyarország történetének utolsó 400 esztendejét jórészt a német elnyomatás, az Ausztriától való gyarmati függés elleni küzdelem töltötte ki.”34 35 Mód a parasztságot tekinti a Thököly-felkelés társadalmi bázisának. Thökölyt jó gazdának és tehetséges katonánk tartja, de ahhoz felkészületlen volt, hogy hadvezérnek lehessen nevezni. A gyors rajtaütésekkel sikereket ért el, de hiányzott belőle a fegyelmezettség és a körültekintés. Thököly hiába ajánlotta fel közvetítését a török kiűzése érdekében az udvarnak, mivel Lipót fő célja nem az, hanem a magyar nemzeti ellenállás megtörése volt. A kuruc fejedelemség azért bukott el Mód meglátása szerint, mert nem volt képes a belső erőforrásokat biztosítani.33 így léte a nemzetközi erőviszonyoktól függött. A szintén az 1950-es években megjelent marxista-leninista szemléletű egyetemi tankönyv még ennyire sem emeli ki Thököly személyét.36. Az abban megfogalmazottak szerint a kurucok Thököly- vezette támadásukat Lipót császár, az idegen zsoldosok és a „katolikus reakciónak rémuralma ellen” indították. Az idézett XIX. századi feldolgozásokhoz hasonló megállapítást tesz: Thököly „török hűbéres 32 Mód 1954. 33 PÉTER 1980: 364., PÁLFFY 2015: 51-52. A mű részletes bemutatására, hatására 1. ROMSICS 201 1: 347-355., KÓSA 2012. Idézi SzÖTS: 2014. 34 MÓD 1954: 11. Előszó a II. kiadáshoz 35 MÓD 1954: 64-65. Mód a jobbágyvédelmet, a nemesség megadóztatását és a hadsereg regularizálását hiányolja. 36 Márkus 1953: 154-155. 206
