Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Muzeológiai tanulmányok - Nagy Ibolya: A Bocskai István Múzeum textilgyűjteményének gyarapítási tendenciái

megítélése a szakmaival ellentétes: a magyar ruhát a két világháború közötti fiatalság beépítette értékrendjébe. A matyó, sárközi cifra viselethez fogható saját viselete nem lévén, a szoboszlói fiatalok szívesen hordták, és szívesen fényképezkedtek benne.

A múzeumi gyűjteményben pótolhatatlan hiány ugyanakkor, hogy a kevésbé díszes mindennapi textilekre sem a kezdeti időszakban, sem később nem jutott elég figyelem. Az ételhordó hálót nem követték további ételtartó-ételszállító textilféleségek: zacskók, tarisznyák, kenyeres ruhák, csak a Nagy Elek juhásztól való 1-1 tésztás, és ritka szövésű, pamut szalonnászacskó (96.232.1.26-27.). A gazdasági élethez kapcsolódó textileket, két családtól vásárolt 5 darab monogramos kenderzsák, egy háztartásból való 2 gomolyakendő, és 1 kis komlótartó zacskó képviseli (72.84.1.). Ez utóbbi talán az egyetlen rekvizituma annak, hogy Szoboszlón is termesztettek komlót élesztő készítéséhez. A kenyérsütéshez nélkülözhetetlen sütőabroszokból és szakajtóruhákból több van: püspökladányi, hajdúszoboszlói (?), nádudvari (?), tiszaberceli, dévaványai készítésű háziszőttesek. A reprezentatív, elsősorban szokástárgynak tekintendő női „csigacsináló", vagy „szakács" kötényeken (2. kép) kívül jóformán ez a női-férfi viseleti darab is hiányzik.

2. kép: Szakács kötény (85.132.5.)

45