Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Muzeológiai tanulmányok - Nagy Ibolya: A Bocskai István Múzeum textilgyűjteményének gyarapítási tendenciái

A fényképfelvételek tanúsága szerint a közösségi főzések alkalmából a szoboszlói férfiak is félkötényt, a juhászok a tejjel való bánáskor fehér melleskötényt viseltek.4 A textilgyüjteményben két fekete selyem, rakott kötény van (a 81.127.1. számú a Dr. Malatinszky-hagyaték darabja), egy fekete selyem melleskötény és kivételként egy fekete klott, utcai viseletű melles, 2 zsebű gyászkötény.

Hiányoznak a gyermekruhák is. Az emberi élet kezdeti szakaszát ugyan megjelenítik a pólyák, csecsemőfőkötők, réklik (3. kép), fehér- hímzéses babaágyneműk, és az igen díszes keresztelőtakarók, ám gyermekruházat csupán kettő van a gyűjteményben, egy napozóból, selyemruhából, kabátkából álló együttes és egy kisiskoláskorban viselt magyar ruha az ehhez tartozó magyaros öltözetű babával.

3. kép: Gyermek rékli (2010.1.60.3.)

Az 1990-es évekig, a polgári viseleti daraboknak a nagyobb számban történő gyűjteménybe kerüléséig, a múzeum gyűjtött vastag gyapjúkendőket; vásárolt derecskéi kisbundákat, hosszú ujjú, sötétbarnára festett, báránybőrrel szegett, fekete-barna szűcshímzéssel különböző mértékben díszített női ködmönöket, „bekecseket". A férfiviselet hím- zett-rátétes nyakas szűrrel, a népművészeti kiállításban látható fekete, fürtös gubával (72.60.1.) gyarapodott. Vásárolt teljes bandériumi öltözetet, de gyűjtött vőlegényi inget is: géppel varrt sifon vászon, gépi hímzé4 Vő. Dani-Nagy-Nagy-Szoboszlai é.n. [2012]: 58., 60. - Ugyanebben a kiadványban, a hátsó borító előzéklapjain szereplő aratási csoportkép két alakja, egy kaszás és egy marokszedő is kötényt visel.

46