Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Történeti szaktanulmányok - Nyakas Miklós: A hajdúk felkelése és a letelepítő Bocskai

neveteknek az böcsületivel pedig kössítek öszve vitézek hazátoknak sze­retetik ne szaggassátok, dúljátok és ne emészszétek országtokat; mert ha az Úristen megcsendesít földünkben bennönket s eltávozik rólunk az el­lenség; ez az ország lesz az ti anyátok, ebből leszen életetek, táplálástok és ruházatotok. Viseljetek továbbá vitéz hadnagyok ti magatokra is s az ti alattatok valókra is oly gondot, hogy valaki megtartóztatja közietek ma­gát az gonosz élettől és istentelenségtől s azt követi, az mit az keresztyén élet kíván követnie, azt minekönk kegyelmetek megmutassa, hogy azt az ő jutalmától meg ne foszsza az ű igaz érdeme, a mit vitézséggivel is s keresztyén életivel is fog érdemelhetni. Ha ehez fogjátok vitéz hadnagyok tartani magatokat s jóra is fogjátok hazátoknak hasznával szoktatni és tanítani az alattatok valókat, mi véreinknek, tagainknak, barátunknak akarunk benneteket nagy böcsölettel tartani és minden szerencsénket egy szívvel veletek viselni, bizonyosok lévén abban, hogy ő fölsíge kinek- kinekjó magaviselése szerint való jutalmát megadván kicsin állapatból is nagyra, és szeginsegből fő állapatra viszen benneteket. Mert nem az az igaz főemberség; az ki ragadományával, de az ki országának az kedvével és fejedelmének az szeretetivel megyen elő. Az Isten fiának vére hullásáért kérőnk penig vitéz atyámfiai fe­jenként benneteket, hogy senki közőletek áruitató névvel meg ne fertéztesse nevét s az német nemzetség szép szavának és ajánlásának, pénzinek s ígéretinek soha ne higyjetek, arczúl az ti véretekre ne támad­jatok, édes hazátokra ő mellettek kardot ne emeljetek. Valljon s de mit gondoltok magatokról, ha valaki közületek közzéjek állana nemde nem keserves és kárhozatos lenne-e az ő tőlük fölvött hópínzetek, kik nem az ti nevetekért és vitézségtekért, de az ő hasznokért akarnának ti veletek élni, mindenfelől ercze (így) felvont1) puskákot tartanának hátatokban és oldolatukban s úgy hajtanának titeket az ti édes víretekre, az kiknek ti vérhullással való ótalommal tartoztok és tartoznátok. Mind ezekről sok szókkal írhatnánk, de nem kételkedünk szerel­mes atyánkfiái és vitéz barátink, hogy az Isten ezt az hitető rósz próbát bocsássa közzétek, szintén akkor kiváltképen mikor közel jártok már az jutalomhoz és az dicsírethez, kik hívek voltatok adgyik a még távolb volt ez az mi jó kedvünk és hozzátok való jó igyekezetünk. Csak egy keveset várjatok, ezennel az mi kegyelmes urunk mellett havasali, moldvai és erdéli híveivel egyetemben mi is mind fejenként ti mellettetek megyünk, édes feleségteket, gyermekieket, atyátokfiait megsegítjük megkeresvén ti veletek öszve az mi ellenségünket, azt az mi elprédált marhánkat, az kit 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom