Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Történeti szaktanulmányok - Nyakas Miklós: A hajdúk felkelése és a letelepítő Bocskai
létében, amikor a magyarországiakat arra inti, hogy az erdélyieket „tartsák ő atyjokfiainak és ő véreknek, tagoknak". E képi beszéd és a Szent Korona tan közötti összefüggés nyilvánvaló. Történetírásunk úgy tudja, hogy a hajdúkiváltságolásnak ország- gyűlési tárgyalása nem volt sem Korponán, sem Kassán. Nos, a szerencsi gyűlés fenti határozatát tulajdonképpeni országgyűlési felhatalmazásnak is tekinthetjük, s ha már itt tartunk, maga a korponai kiváltságlevél mondja, hogy az „Magyarország hongyűlésére ... összegyűlt országos karoknak és rendeknek közmegegyezésökkel és helybenhagyásukkal" történt. Bocskai pedig Illésházynak írt levelében maga írja, hogy „az mi jószág penig Tokajhoz volt, azt az országnak közönséges tetszéséből az hajdúságnak kelleték adnunk az korponai gyűlésön...". Azt kell tehát mondanunk, hogy a haj dúkiváltságolás tárgyalása valamilyen formában mind Korponán, mind Kassán megtörtént, mindazonáltal tény, hogy az országgyűlési emlékek vonatkozó kötetei ennek anyagát nem tartalmazzák. A történeti irodalomban a korponai kiváltságlevél általában azzal az értékelő kitétellel szerepel, hogy az megteremtette a hajdúszabadságot, lerakta a mai hajdúvárosok alapjait, s e kiváltságolással Bocskai a hajdúság katonailag legértékesebb részét jutalmazta, beemelve őket a nemzet természetes szövetébe. Amely nagyjából helytálló is. Sajnálatos ugyanakkor, hogy e sorsdöntő kiváltságlevél keletkezési körülményeit részletesebben senki sem vizsgálta, s egy kísérlettől eltekintve nem történt próbálkozás a benne szereplő kapitányok tevékenységének elemzésére sem. Ráadásul újabb kori történészeink a múlt század elején megjelent magyar fordításra támaszkodtak, ahonnan pedig az egyik, híres kapitány neve - Csatáry Jánosé - kimaradt, így az ott szereplők száma 12-re csökkent. Nincs magyarázat arra, hogy Bocskai Kassán 1606 márciusában miért adott Egry Istvánnak Kölesérre külön, s szeptemberben Fekete Péternek Szoboszlóra szintén külön kiváltságlevelet. Komolyan ugyanis nem gondolhatjuk, hogy az alattuk szolgálók katonailag kevesebbet teljesítettek, mint a Korponán említetteké. Magyarázatra szorul azon kitétel, hogy a korponai gyűlés november 10-én kezdődött volna. A dátum egészen biztosan nem áll! Magam úgy látom, ez arra vonatkozhat, amikor az egyes hajdúkapitányoknak a helyszín, Korpona biztosítását elrendelték. Annak zavartalanságát ugyan251
