Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Simon Krisztián: Falunap és lokális szellemi kulturális örökség Sárrétudvariban
Simon Krisztián Falunap és lokális szellemi kulturális örökség SÁRRÉTUDVARIBAN Bevezetés A falunapok megítélése mind a tudományos (néprajzi, antropológiai), mind a közművelődési szakemberek között eltér, köszönhető ez annak, hogy programstruktúrájuk gyakran a televíziós, rádiós, internetes médiumokat, trendeket, attrakciókat követik, „valódi kultúrát" pedig alig sugároznak. Vizsgálatomban egy Nagy-sárréti település, Sárrétudvari falunapjának szerkezetében fellelhető szellemi kulturális örökségelemeket tárom fel, a különféle tudományos elveken (etnográfiai, etnológiai, antropológiai), a makroszintű államközi, valamint a mikroszintű társadalmi együttműködéseken, egyeztetéseken alapuló nemzetközi UNESCO egyezmény alapelvei és kategóriái alapján. Kitérek a szellemi kulturális örökség egyezményének rövid bemutatására, a falunapokhoz kapcsolható szakirodalom rövid áttekintésére. Ezt követi a település ünnepeinek bemutatása - szakirodalmi és adatközlői információkra alapozva, - majd a vizsgált ünnep tér-idő vonatkozásaira, a globális és lokális jegyeinek ismertetésére, programszerkezetére térek ki. Kutatásom célja, hogy a napjainkban - a hagyomány definícióival már korántsem leírható - fellelhető ünnepkonstrukciók milyen mértékben feleltethetőek meg az UNESCO egyezménye által definiált szellemi kulturális örökség tartalmainak, kategóriáinak olyan kistelepülési ünnepek, mint a Sárrétudvari falunapok kapcsán. Elemzésem alapjául helyszíni megfigyeléseim (2013 és 2014-ben - résztvevő megfigyelés), tereptapasztalataim, illetve az ott készített félig strukturált interjúim szolgálnak. Szellemi kulturális örökség Definíciója: „olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készséget - valamint az ezekkel összefüggő eszközt, tárgyat, műalkotást és kulturális színhelyet -, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség - amelyet a közösségek, cso126
