Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban
komplex összefoglalása. Ennek megvalósulásához az egészet alkotó lokális tánckultúrák feltérképezésére van szükség, amely nem csak a települések számbeli nagyságát - természetesen nem az összes település vizsgálatáról, hanem reprezentatív kutatópontok kijelöléséről van szó -, hanem az alkalmazott módszertani eljárások változatosságát is megköveteli. így szükségesek a tematikus összehasonlító kutatások (pl. a szabadtéri táncalkalmak Észak-Biharban), illetve a települési szintű monografikus összegzések Emellett a megközelítésben a táncfolklorisztikai elvek mellett a kontextuális táncantropológiai elemzések, sőt a narratív paradigma (pl. Messzelátó-Sóstó esetében) alkalmazása is. Minthogy maga Bihar a tiszai (középső) és az erdélyi (keleti) táncdialektus közötti átmeneti sávot jelenti, feltehető a kérdés, hogy - főképp a 20. században - a partiumi-erdélyi területekkel kapcsolatos interakcióknak milyen hatásai figyelhetők meg a tánckultúrában? Igen lényeges kérdésként merül fel az is, hogy hogyan, milyen karakterisztikus vagy esetlegesen atipikus jegyek alapján jelölhetjük ki az észak-bihari térség tánckultúrájának helyét az egyébként igen behatóan kutatott tiszai dialektusterület felső-tiszavidéki egységének táncműveltségében.18 Ahhoz, hogy ezt a problémát feloldhassuk, illetve hogy az északbihari tánckultúra karakterét helyesen tudjuk értelmezni, részben a fentebb említett átmenetiségnek a jellegzetességeit, mélységét kell feltárnunk. Ehhez meg kellett kezdeni Észak-Bihar szisztematikus és távlati célként alapvetően összehasonlító jellegű táncantropológiai-táncfolklo- risztikai kutatását. Az elmúlt években Észak-Bihar tradicionális tánckultúrájának feltárása jelentős eredményeket hozott, bár a munka még mindig csak a kezdeti fázisban jár. Külön ki kell emelnem a főként a derecskéi járásban végzett kutatásokat, amelyek során az archaikus szabadban táncolás, illetve a munkaalkalomhoz kötött táncmulatság emlékeit sikerült „az utolsó pillanatokban" rekonstruálni. Emellett a Hosszúpályi környékén végzett kutatások a házasságkötéshez kapcsolódó táncszokásokban bekövetkező változásokat, valamint a zenei életet, népdalokat, gyermekjátékdalokat tárta fel. Igazi kuriózumnak számít a Konyári- Sóstófürdő egykori táncéletét narratív módszerekkel bemutató elemzés.19 18 Martin György a Felső-Tisza-vidéket tánc szempontjából már 1980-ban maradéktalanul feltárt vidéknek nevezte. Martin 1980: 29. A Felső-Tisza-vidéki táncok jelentőségéről lásd még Martin 1980: 36. 19KavecsáNSZKI 2008; 2010b; 2010c; 2010d; 2010e; 2011; 2012. 113
