Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban

komplex összefoglalása. Ennek megvalósulásához az egészet alkotó lo­kális tánckultúrák feltérképezésére van szükség, amely nem csak a tele­pülések számbeli nagyságát - természetesen nem az összes település vizsgálatáról, hanem reprezentatív kutatópontok kijelöléséről van szó -, hanem az alkalmazott módszertani eljárások változatosságát is megköve­teli. így szükségesek a tematikus összehasonlító kutatások (pl. a szabad­téri táncalkalmak Észak-Biharban), illetve a települési szintű monografi­kus összegzések Emellett a megközelítésben a táncfolklorisztikai elvek mellett a kontextuális táncantropológiai elemzések, sőt a narratív para­digma (pl. Messzelátó-Sóstó esetében) alkalmazása is. Minthogy maga Bihar a tiszai (középső) és az erdélyi (keleti) táncdialektus közötti átmeneti sávot jelenti, feltehető a kérdés, hogy - főképp a 20. században - a partiumi-erdélyi területekkel kapcsolatos in­terakcióknak milyen hatásai figyelhetők meg a tánckultúrában? Igen lé­nyeges kérdésként merül fel az is, hogy hogyan, milyen karakterisztikus vagy esetlegesen atipikus jegyek alapján jelölhetjük ki az észak-bihari térség tánckultúrájának helyét az egyébként igen behatóan kutatott tiszai dialektusterület felső-tiszavidéki egységének táncműveltségében.18 Ahhoz, hogy ezt a problémát feloldhassuk, illetve hogy az észak­bihari tánckultúra karakterét helyesen tudjuk értelmezni, részben a fen­tebb említett átmenetiségnek a jellegzetességeit, mélységét kell feltár­nunk. Ehhez meg kellett kezdeni Észak-Bihar szisztematikus és távlati célként alapvetően összehasonlító jellegű táncantropológiai-táncfolklo- risztikai kutatását. Az elmúlt években Észak-Bihar tradicionális tánc­kultúrájának feltárása jelentős eredményeket hozott, bár a munka még mindig csak a kezdeti fázisban jár. Külön ki kell emelnem a főként a derecskéi járásban végzett kutatásokat, amelyek során az archaikus sza­badban táncolás, illetve a munkaalkalomhoz kötött táncmulatság emléke­it sikerült „az utolsó pillanatokban" rekonstruálni. Emellett a Hosszúpályi környékén végzett kutatások a házasságkötéshez kapcsolódó táncszoká­sokban bekövetkező változásokat, valamint a zenei életet, népdalokat, gyermekjátékdalokat tárta fel. Igazi kuriózumnak számít a Konyári- Sóstófürdő egykori táncéletét narratív módszerekkel bemutató elemzés.19 18 Martin György a Felső-Tisza-vidéket tánc szempontjából már 1980-ban maradéktalanul feltárt vidéknek nevezte. Martin 1980: 29. A Felső-Tisza-vidéki táncok jelentőségéről lásd még Martin 1980: 36. 19KavecsáNSZKI 2008; 2010b; 2010c; 2010d; 2010e; 2011; 2012. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom