Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban
lorisztika igen gyakran elfelejtette rögzíteni a cizelláltan elemzett táncok szokáskörnyezetét, az adott falu táncéletének egyéb jellegzetességeit vagy a változási folyamatokat, „[...] márpedig e néprajzi háttér nélkül tánckultúránkról csak hiányos és pontatlan képet kaphatunk, ami komoly akadálya lehet annak, hogy a szerkezeti elemzéseken túllépve a táncok értelmezésében egy komplexebb megközelítést érvényesítsünk."2 A magyar táncfolklorisztika tehát túlságosan is strukturalistává vált és ez a társadalmi környezet vizsgálatának ellenében hatott. Az ezredforduló táján kezdődő megújulási folyamat részben belülről, részben viszont az antropológiai paradigma segítségül hívásával kezdődött.3 Azon felismerés, miszerint az emberi test a táncon keresztül kifejezi önmagát, illetve a közösség társadalmi valóságát, történelmét vagy jelenét,4 az antropológia több irányzatát is arra késztette, hogy bevonja vizsgálódási körébe a tánckultúrát is. Alapvetően a filozófiai antropológia, a történeti antropológia és a klasszikus angolszász kulturális antropológia összekapcsolódásával alakult ki az antropológiai szemléletű tánctudomány, melynek középpontjában a test, és az azon keresztül megnyilvánuló ember, mint biológiai és társadalmi lény áll.5 A táncantropológia képes arra, hogy a tánckultúrát a kulturális rendszer teljes szövetében vizsgálja.6 Az antropológián belül jelentkező, táncműveltséget vizsgáló paradigma sok más témája mellett7 kezdettől fogva egyik elsődleges feladatának a tánc társadalmi funkciójának szinkronikus látásmódú vizsgálatát tartja.8 Ekképpen a táncantropológia - némiképp ellentétben a táncfolklorisztikával - nem elsősorban magára a táncanyagra, vagyis a for2Ratkó Lujza kritikai gondolatait lásd: Ratkó 2010: 25. 3 Az antropológiai módszerek alkalmazására elsőként az egyéniségkutatásban került sor és Felföldi László nevéhez fűződik. Vő. Felföldi 2002: 289-295. jVö. Németh 2009:124. 3 A nyugat-európai táncantropológia kialakulásához és fejlődéséhez vő. Wulf 2007: 129-130.; Schlesier 2007: 132-145. Vö. Elberfeld 2007: 219. A test antropológiájáról lásd Németh 2009:124-136. 6 A táncos gyakorlat komplex jelenségének elemeit bemutató szerkezeti ábrát lásd Felföldi 2005: 25.; Felföldi L: Néptánckutatás. Tudománytörténeti helyzetelemzés. http://www.zti.hu/tanc/tanckutatas.htm 2012-04-30. Vö. Michaels 2007:147. 7 Vö. Brandstetter - Wulf 2007:7-13.,- Wulf 2010: 6.;Wulf 2007:126-129. 8Felföldi L: Néptánckutatás. Tudománytörténeti helyzetelemzés, http://www.zti.hu/ tanc/tanckutatas.htm 2012-04-30. A funkció az a szerepkör, amelyet a tánc az adott közösség életében aktuálisan betölt, és amely a kulturális környezetnek, illetve a szokáskörnyezetnek a függvényében megváltozhat. Lásd Ratkó 2010: 29. 108
