Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

NAGY SÁNDOR A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII.-XIX. században A magyar igazságszolgáltatás évszázadok során kialakult szervezetét - benne a Bocskai István által letelepített hajdúknak a Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány 1613-ban kiadott utasítása alapján létrejött bíráskodási jogát is - először II. József reform intézkedései, másodszor pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását követő önkényuralmi rendszer törölte el. A Bocskai István által letelepített hajdúk városainak igazgatás és igazságszolgáltatási szervezete Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány 1613-ban kiadott Instuctiojában lefektetett alapelveknek megfelelően jött létre. A városok területén elkövetett valamennyi bűncselekmény - a politikai jellegűek kivételével - az egyes városok kapitányainak vezetése alatt 12 esküdt férfiből álló, pallosjoggal felruházott testület hatáskörébe tartozott. ítéleteik ellen a kassai főkapitány hadiszékéhez lehetett fellebbezéssel élni. A lakosok egymás közötti vitás ügyeinek elbírálása a városok élén álló kapitány feladatkörébe tartozott. Ugyancsak az ő hatáskörükbe utalta az Instructio a közigazgatási ügyek intézését is. Az igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatok zavartalan ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása szintén a kapitányok kötelessége volt. Ezek megvalósítása a XVII. század első harmadában megtörtént. A század végére kialakult az akkor még hét hajdúvárost összefogó szervezet, a Hajdúkerület. Ennek következtében vonta meg I. Lipót 1699-ben a hajdúvárosoktól a pallosjogot és azt a városok összességére, a Hajdúkerületre ruházta. Ez azt jelentette, hogy a törvény és gyakorlat szerint halállal büntetendő cselekmények elsőfokú elbírálása a Kerület közgyűlésének hatáskörébe tarozik.