Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

JOB [Malum (IGBBBBBB nsamiaailuQi £a b a a•

a s A városi tanácsok a királyi rendelet ellenére továbbra is minden bűnügyben eljártak és változatlanul gyakorolták pallosjogukat. A hajdúvárosok büntető hatáskörének rendezése 1757-ben megint szőnyegre került, mert a kormányhatóságok megállapították, hogy I. Lipót rendelkezéseinek nem tettek eleget. Ezért Mária Terézia a hajdúvárosokat ismételten eltiltotta a „jus gladii" gyakorlásától és a Kerületnek adta meg. A pallosjog megvonása maga után vonta a városi tanácsok és a Hajdúkerület büntető hatáskörének szabályozását. Az erre jogosult helytartótanács a kerületi közgyűlés elsőfokú hatáskörébe utalta a nagyobb jelentőségű bűncselekmények elbírálását, de ezeket tételesen nem sorolta fel, hanem csak példaként említette meg a gyilkosságot, nős paráznaságot, tolvajlást, a pásztorok által elkövetett lopásokat és „más ezekhez hasonló" bűncselekményeket. A városi tanácsok büntető hatáskörében csak a „más egyéb aprólékos causák" elbírálása maradt. A bíráskodást és a közügyeket változatlanul ugyanaz a szerv, a közgyűlés intézte. A közigazgatási és igazságszolgáltatási funkciók szervezeti egységét fejezte ki a közgyűlés megnevezése: Hajdúvárosok Generális Gyűlése és egyszersmind Törvényszéke. 1780-tól a peres ügyek tárgyalását és a közigazgatási ügyek intézését úgy különítették el egymástól, hogy a közgyűléseken kizárólag közigazgatási ügyekkel foglalkoztak, a polgári és büntető perek tárgyalását pedig külön-külön határnapokra tűzték ki és ezeket az üléseket a hajdúvárosok bűnfenyítő, illetve polgári törvényszékének nevezték. Ez természetesen nem jelentette a közigazgatástól elkülönítést, mert mindkét ügycsoportba tartozó ügyeket a Hajdúkerület közgyűlésének ugyanazok a tagjai intézték, és pedig 1761-ig a főkapitány elnökletével, a hadi és házi pénztáros, jegyző, ügyész, valamint az akkor már hat hajdúváros 2-3 kiküldöttje. 1761-től az alkapitány is rendszeresen részt vett az igazságszolgáltatás munkájában s a főkapitány akadályoztatása esetén ő elnökölt, miként a közgyűléseken is. A megnövekedett hivatali feladatok ellátására 1778-ban 3 táblabírót és kerületi hadbiztost választottak, mint szavazattal rendelkező közgyűlési tagok részt vettek az ítélkezésben is. Ebből a vázlatos áttekintésből is megállapítható, hogy a hajdúvárosok és a Hajdúkerület közigazgatásának és igazságszolgáltatásának szervezeti felépítése nem volt azonos a vármegyékben működő szervezetekével. Mária Terézia trónra lépése után, 1740. november 21-én társuralkodónak maga mellé vette férjét, akinek 1765. augusztus 18-án bekövetkezett halála után, már szeptember 17-én 24 éves trónörökös fiát, II. Józsefet emelte ebbe a tisztségbe. Ez azonban egyiküknek sem jelentette a hatalom gyakorlásában való részvételt. Az apa ezt nem is igényelte. 76