Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései

Viszont bosszút álltak még a kurucok ezért a fiaskóért a böszörményieken. 1681-ben immár 25000 fős 3 9 kuruc, erdélyi és török csapatokkal kiegészült sereg támadt Böszörményre. A harcok szemtanúja, az erdélyi Czegei Vass György leírta naplójába a rövid, és Böszörmény gyászos pusztulását hozó ostrom ese­ményeit: „12 (Septembris) szállották meg Böszörmént: azon estve a gróf (Thököly Imre) és Wesselényi uram ő nagysága talpasi valóban ostromlották. De derék ostrom nem volt; az várbúi valóban lődöztek." 4 0 Tehát - akárcsak az 1677-es ostrom idején - 1681-ben is szinte menetből, megfelelő előkészítés nélkül támad­tak a kurucok. Ahogyan írja Vass György „derék ostrom", vagyis tüzérségi tűzzel előkészített, gondosan megtervezett hadmozdulatokból álló támadás nem volt. Ennek megfelelően nem is értek el semmilyen eredményt. Szempontunkból érde­kesebb az a megjegyzés, hogy „az várbúi valóban lődöztek", vagyis erős tűz alá fogták a támadó gyalogságot, de az már nem egészen tisztázható, hogy a vár alatt mit ért Vass György. Hiszen, használhatta ebben az értelemben a város körüli védrendszer erődítményeit, a sáncokat és bástyákat is, hiszen tudjuk, hogy ilyenek 1676-óta voltak, de véleményem szerint feltételezhető az is, hogy „vár" alatt a fentebb már leírt böszörményi erődített udvarházat is érthette forrásunk, melyet szintén várnak neveztek. Ez az erődítmény ekkor még bizonyosan állha­tott a várostól északra a Vár-dombon, hiszen még Bek Pál sokkal később készült térképe is világosan jelöli a helyét. Az ostrom további eseményei pedig ezt a felté­telezést látszanak alátámasztani, mert a továbbiakban Vass György a következő­ket jegyezte fel: „13 (Septembris) mind itt az mi táborunkon, mind pedig ott ben az városban csendességben voltunk egész délig, mivel itt az mi táborunkon készül­tek az ostromhoz, hogy estvére kelve az ostromhoz fogjanak. Délután az úr Tele­ki uram kimene, én is ő kegyelmével, hogy járja meg, honnét lesz alkalmatosság az ostromhoz; ott járván hallánk nagy zajt; hát az egyik kapunál, mely vagyon Eger felé, ostromolja valóban az talpasság; azonban kijöttek az kapitányok s fejér zászlókat rakának ki az bástyákra s az várost feladák," 4 1 Tehát a második táma­dás éppen az Eger felé vivő kapunál kezdődött, ami a mai Dorogi utca városból kivezető végénél állhatott. Vagyis a Vár-domb és a rajta álló erődítmény melletti kapuról lehet szó. Bár a támadás úgy látszik nem volt kellően előkészítve, hiszen még a katonai vezetők sem tudtak róla, a hely megválasztása nem lehetett vélet­len, hiszen ha itt támadnak és sikerül bejutniuk a kapun hamar elfoglalhatják a 3 9 A létszám Angyal Dávid becslése; ANGYAL Dávid: Thököly... 136-244. p. 4 0 Czegei Vass György naplója 15-16. p. 4 1 Czegei Vass György naplója 16. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom