Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései
dúvárossal történő kapcsolattartásban, valamint a hajdúvárosok hírszerzési és riasztási láncolatának is fontos tagja ezért mindenképpen meg kell védeni. 3 2 Mint hamarosan kiderült a tábornok gyanúja nem volt alaptalan és készületei igen hasznosnak bizonyultak. Már 1676-ban egy kuruc csapat Wesselényi Pál vezetésével megpróbált rajtaütni Böszörményen, de akkor a védők még a városba zárkóztak be és nem szálltak harcba. Viszont a kurucok továbbvonulva feldúlták és porig égették Dorogot, kardélre hányva lakossága nagy részét. Csak azok menekültek meg, akik a Dorogra rendelt német őrséggel együtt bejutottak a templom kerítése mögé. 3 3 Majd 1677-ben mintegy 9000 fős kuruc-erdélyi sereg nyomult Debrecen alá, aminek távlati célja a felvidék hódoltatása volt, melyhez előbb „Böszörményen akarnánk általesni", ahogyan Thököly 1677. december 3-án leírja fennmaradt naplórészletében. 3 4 Már november 18-án és 26-án is írja, hogy megpróbáltak tárgyalni a böszörményiekkel, hogy álljanak át a kuruc oldalra és nyissák meg a város kapuit, de a hajdúk még akkor sem tették ezt meg, amikor a sereg december 5-én már a város alatt volt. 3 5 Viszont maguk kérték a tárgyalást, amit a kurucok el is fogadtak. December 6-án azonban már nem tudták tovább húzni az időt: „Értvén pedig bizonyosan azt is, hogy Kopp táborostul általjött az Tiszán, és tegnap Eszlár nevű faluba szállott, félvén non putaremtül is, és az hajdúknak is hamisságokat experiálván, Isten kegyeimébűi rendelt seregekkel, gyalogokkal, és három taraczkkal is Böszörménynek ostromnak nekimentünk" írja Thököly, de rögtön azt is hozzáteszi: „de rendetlenül, és az árkok be nem töltésével menvén véghez az ostrom, re infecta, és soknak elesésével, egy francia tisztnek elfogásával térénk meg táborhelyünkreMint láthatjuk Cob tábornok sáncai visszaverték az ellenséget, amihez persze a Thököly által elismert szakszerűtlen ostrom is nagyban segítséget nyújtott. A mintegy 500 védő közül senki nem esett el, míg a támadók kb. 300 embert vesztettek egyetlen támadás alatt anélkül, hogy bármilyen eredményt elértek volna. 3 7 Ezek után Cob közeledésére a kurucok serege Debrecenhez vonul vissza, majd a francia tisztek tanácsára és Thököly tanácsának ellenére elvonulnak Bihar megye felé. 3 8 3 2 A hajdúvárosok riasztási és hírszerzési rendszerének működésére lásd: NYAKAS Miklós 1987. 26-28. p. 3 3 Wesselényi Pál levelét lásd az ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK XVI. 291. p. 3 4 Késmárki Tököly Imre naplója az 1676-78-as évekből (a továbbiakban Thököly Napló) 113. p.; a sereg létszámát Cob is ennyinek írja 1678-as jelentésében, valamint ugyanezek az adatok szerepelnek, Debrecen város jegyzőkönyveiben 1675-ből lásd: ZOLTAI Lajos 1905. 59. p. 3 5 A tárgyalásokra Thököly Napló 106. p. és 110. p., a tábor Böszörmény alá érkezésére 3 6 Thököly Napló 114. p. 3 7 Az ostromlók veszteségei szintén Cob jelentésében szerepeltek. 3 8 Thököly Napló 115-118. p. 151
