Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései
kodni a hajdúvárosok katonai erejére a török és az Erdélyi Fejedelemség ellenében is és ezért nagy figyelmet fordított a hajdúvárosokra a XVII. században. Ráadásul az 1673. évi kuruc hadjárat azt jelezte, hogy immár Thökölyvel és mozgalmával is komolyan számolni kell. Feltehetően részben emiatt is az újonnan kinevezett kassai főkapitány, Wilhelm Friedrich Cob tábornok 1676 elején árkokkal és földbástyákkal vette körül Böszörményt. 2 9 Ahogyan Rápolti írja német őrséget is hagyott a városban, mintegy 250 főt. A munkálatokat biztosan a hajdú lakossággal végeztette és az is nagyon valószínű, hogy ebben az esetben sem teljesen új erődítésekről volt szó, hanem a régi erődítéseknek a kijavításáról, mert ugyancsak Rápoltinál olvashatjuk, hogy éppen 1676-ban nagy tűzvész ütött ki Böszörményben, mely augusztus 14-én egy óra alatt elemésztette az egész várost. 3 0 Ahogyan Takáts Sándornál olvashatjuk a „magyar típusú", azaz palánk jelleggel készült erődítmények legnagyobb ellensége a tűz volt. A tűz elleni védekezésként kívülről agyaggal tapasztották be a vesszőfonatokból álló falakat, de belülről már nem nagyon védte semmi a palánkot. Valószínűsíthető, hogy az 1676-os tűzvészben nagyon megrongálódhatott Böszörmény védműrendszere, vagy netán teljesen el is pusztult. Arra nincs adatunk, hogy esetleg a hajdúk maguk fordultak-e az új főparancsnokhoz segítségért, de Cob egyébként is kiváló stratéga volt és valószínűleg hamar átlátta, hogy a kurucokkal teli Debrecen szomszédságában nem hagyhatja védtelenül a hídfő szerepét betöltő császárhű Böszörményt. A helyreállításra azonban nem sok ideje lehetett. Erre utal, hogy a munkák nem annyi ideig tartottak, ahogyan az hagyományos palánkok építésénél általában megszokott volt, holott Böszörmény alapterülete nem maradt el a palánkváraké mögött. Cob 1678-ban írt jelentéséből az is kiderül, hogy ő maga sem volt elégedett az eredménnyel, a falakat kicsiknek, a bástyákat gyengéknek, az őrséget kevésnek tartotta egy komolyabb ostromhoz. Az városban hagyott muskétások 250 fős létszámát is Cob említi jelentésében. 3 1 A jeiek azt mutatják, hogy a tábornok számolt Böszörmény esetleges ostromával és figyelembe vette, hogy a város kulcsfontosságú szerepet tölt be a Kálióval és a többi császárhoz hű haj2 9Apafy Mihály fejedelem levele a nagyvezírhez 1676. Böjtelő 10. napja Segesvárról - Közli: SZILÁGYI Sándor 1867. 493. p. 3 0 SÁROSPATAKI FÜZETEK 1858. 698. p. - Györffy hivatkozik Rápoltira idézett könyvének 19. oldalán hozva az idézett helyet. 3 1 Cob jelentésére Angyal Dávid hivatkozik Thököly-életrajzában, mely megtalálható a Magyar Történeti Életrajzok gyűjteményében (Pontosabban lásd az irodalomjegyzékben) 150
