Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Sillye Gábor 1861. december 21-én kapta meg a királyi helytartó rendeletét, amellyel felszólította, nyilatkozzék arra, hogyan értelmezi az 1861. november 30-án a Böszörményi Városi Tanácshoz és Közönségéhez írt 665. sz. levelében és december 8-án 686. sz a. a magyar királyi helytartóhoz küldött jelentésében a következő kijelentést: „mindent megtenni, mit célszerűnek, üdvösnek hazánk törvényeivel s Őfelsége legfelsőbb akaratával megegyeztethetőnek találok." A felhíváshoz volt csatolva a Sürgöny című kormány közeli lap 1861. december 7-i száma, amely a következő bevezetéssel adta közre Sillye Gábornak a Böszörményi Városi Tanácshoz és Közönséghez címzett 665/1861. sz. levelét: „December 2-án közgyűlés volt a városnál. Csodálkozik ezen valaki, miután már feloszlott egyszer a képviselet? El akarom oszlatni e csodálkozást, nem saját felvilágosításaimmal, hanem egy okmánnyal, mely szóról szóra így hangzik:" A cikket író tudósító a közlemény végén még hozzáfűzte, hogy „a főkapitányi levél folytán, mely a dolgoknak most már más ábrázatot adott, arról foly a tanakodás, hogy nem lenne e jó, egész a további intézkedésig megmaradni a hivatalban, vagy talán elég lenne még 10 napig hivataloskodni? A kérdés végeldöntése az adóbiztosnak bizonyos nyilatkozatától tétetett függővé ...A helybeli törzsökös hajdúk feliratot készülnek szerkeszteni, amelyben azt kérik, hogy a lemondott tisztviselők helyett igazságos választás útján töltsék be az állásokat s külön királyi biztost óhajtanak Böszörmény számára." Sillye Gábor jelentését azzal kezdte, hogy mielőtt igazoló nyilatkozatát érdemben előadná, szükségesnek tartja kijelenteni, miután a király hazánknak és az október 20-i Diploma alapján alkotmányos állását a Hajdúkerületnek is visszaadta, ő a nép által elválasztott, a király által megerősített főkapitány, hűséget esküdött és hivatala elfoglalása óta minden intézkedésében az uralkodónak legfőbb szolgálatát, a haza javát és a Hajdúkerület jólétének előmozdítását tartotta szem előtt. Ugyanígy a jövőre nézve is alattvalói, hazafiúi és polgári kötelességének tartja állhatatosan és következetesen ezt tenni. Ezért működésének fő célja a közigazgatás és igazságszolgáltatás megszilárdítása. Ez irányú működését legjobban igazolja az a kedvező eredmény, hogy a kormányzata alatt álló Hajdúkerületben a közigazgatás és az igazságszolgáltatás mindeddig fennmaradt s még segédkezet nyújthatott a Debrecen és Sáránd között elkövetett rablógyilkosság tetteseinek elfogásában is. Ezt a nyilatkozatát nem igazolásának kívánja tekinteni, mivel igazolásnak csak ott van helye, ahol a törvények iránti engedetlenség a jellemző. 136