Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

pályák és államtávírdák gonoszságból rongálása, vagy háborítása, valamint a felsorolt bűncselekmények elkövetésének elősegítése. Széleskörűen határozta meg az Utasítás a vétsé

g - ként büntetendő cselekmények körét is éspedig ide tartozott a csődülés, a titkos vagy tilos társaságokban részvétel, a hatóságok intézkedéseinek lealacsonyítása, az állam vagy községi hatóságok, a kormány közegei elleni izgatás, a nemzetiségek, vallás, a polgári társaság egyes osztályai vagy rendjei iránti ellenségeskedésekre ingerlés, a házasság, a család, a tulajdon intézményeinek nyilvános lealacsonyítása, törvénytelen cselekményekre felhívás, vagy azoknak helyeslése nyugtalanító álhírek, vagy jövendőmondások terjesztése, gyűjtések vagy aláírások a büntetésre méltó cselekmények törvényes következményeinek meghiúsítása végett, őrök vagy különben közszolgálatban eljáró személyek megbántása, nyíltparancsoknak, a hatóságok rendeleteinek és pecséteinek megsértése, végül a felsorolt büntettek és vétsége

k sajtó útján történő elkövetése. Ezzel azonban a polgári személyek által elkövethető és a katonai bíróságok által elbírálandó bűncselekmények köre nem zárult le. A magyar királyi udvari kancellár és a királyi helytartó felhatalmazást kapott, hogy a közcsend, rend és biztonság fenntartása végett az ország egész területére, vagy egyes járásokra, vagy helységekre nézve különös rendeleteket és tilalmakat bocsáthassanak ki és az ezek ellen cselekvőkre 500 osztrák értékű forintig terjedhető bírságot és egy évi várfogságig terjedhető fogságbüntetést szabhassanak ki. Az ilyen tilalmak áthágásai, különösen a fegyverek birtoklására és viselésére, forradalmi dalok éneklésére, forradalmi jelek vagy egyenruhák viselésére, bárminemű politikai ingerlő tüntetésekre, szolgálaton kívüli cs.kir. katonák megtámadására vonatkozhatnak, „stb." Ez utóbbi megjegyzés arra utalt, hogy még sok minden más tiltást is kiadhat a kancellár és a helytartó. Az általuk kiadott rendeletek a kihirdetés után hatályba lépnek s megszegőikkel szemben a katonai bíróságok járnak el. Az Utasítás értelmében minden állami és községi hatóság és közeg szigorú felelősség terhe alatt köteles volt a tudomására jutó fent érintett nemű bűnös cselekményeket a katonai bíróságoknak tudtára adni s az e részbeni hivatalos működésekre vonatkozó felszólításainak haladék nélkül eleget tenni. A katonai bíróságok a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények elkövetőire a katonai büntetőtörvényben előirt büntetéseket voltak kötelesek kiszabni, testi büntetéseket azonban csak annyiban, amennyiben ezek a törvény szerint polgári rendű személyekre nézve általában megengedhetők. Az Utasítás értemében a katonai bíróságok eljárására a katonai büntető perrendtartás szabályai szolgáltak zsinórmértékül. 129