Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

által, az illető egyének személyes felelőssége alatt akkép vezettessenek, hogy a közszolgálat félbe ne szakadjon. Magyarországi helytartómnak, kit egyúttal kinevezek, az ország közigazgatására vonatkozó minden rendeleteit magyar királyi helytartótanácsom, továbbá a főispánok, főispáni helytartók, vagy a megyék egyéb főnökei, s Buda és Pest országos fővárosaim polgármesterei pontos engedelmességgel teljesíteni kötelesek leendenek. A mellékletből látandja Ön továbbá azon intézkedéseket, melyeket bizonyos, a közrend fennmaradása, s a vagyon - és személybátorság (biztonság) ellen intézett büntettek és vétségeknek, a katonai bíróságok törvényhatóságához leendő utasítása végett, hadügyminiszteremhez egyidejűleg kibocsátani jónak láttam. Valamint pedig komoly szándékom, miszerint Magyarországomban a sajnos fondorkodások által veszélyezett közrend a fentemlített ideiglenes kivételes rendszabályok által mielőbb ismét helyreállíttassák, hogy annak utána a még függőben lévő kérdések alkotmányos úton oldattassanak meg, épen úgy újólag is kijelentem, miszerint rendíthetlen szándékom, múlt évi október 20.kán kelt diplomám erejénél fogva, Magyarországom alkotmánya, jogai és kiváltságai, országgyűlése, törvényhatósági intézményeinek helyreállítása tekintetében adott engedményeket jövendőben is egész épségökben és sértetlenül fentartani", - fejeződik be a király kézirata. A királyi kéziratban a név szerint nem említett gróf Pálffy Móric altábornagyot nevezte ki 1861. november 5-én Magyarország királyi helytartójává, ebből a tisztségéből 1865. július 18-án mentette fel. Ferenc József a közrend fennmaradása érdekében a vagyon és személy biztonság ellen elkövetett bűncselekmények elbírálását - kézirata szerint - a katonai bíróságok hatáskörébe utalta abban az esetben is, ha az elkövetők polgári személyek s ide vonatkozó utasítását megküldte „hadügyminiszterének" is. A 13 cikkelyből álló Utasítás azonban nem erről szólt. Az I. Cikkely ugyanis felsorolta az 1855. január 15-én kelt osztrák katonai büntetőtörvénykönyvben szabályozott bűncselekmények közül azokat a politikai bűntetteket és vétségeket, amelyeknek a nyomozását és elbírálását Magyarországban akkor is a cs. kir. katonai bíróságok hatáskörébe utalta, ha az elkövetők polgári személyek. Az ily módon üldözendő büntette

k a következők: a felségárulás, a felség s a császári ház tagjainak megsértése, a közcsendháborítás, zendülés, lázadás, nyilvános erőszakoskodás, a kormány által közügyek tárgyalására hívatott gyülekezet, bíróság vagy közhatóság elleni erőszakos cselekvés, a törvényesen elismert testületek, vagy közhatóság közreműködésével, vagy felügyelete alatt tartott gyűlés elleni erőszakos cselekmény, hivatalos személyek ellen eljárásuk során alkalmazott erőszakos kézrátevés, vagy veszélyes fenyegetés, a vas128