Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

ÄTTffir ílll {jWIÄ ODQDEtSII a urn [BU be ion mim jlP^itavnnBB A közgyűlés azt óhajtja, hogy 1848 előtti hivatásának megfelelően az ország törvényeinek megtartására ügyeljen fel és azokon a felsőbb helyeken ejtett sérelmeket is időről-időre orvosolni törekedjék és a „valódi törvényes kormánynak mielőbbi visszaállítását" szorgalmazza.

4

1 Ugyanezen a közgyűlésen felolvasták a helytartótanácsnak egy másik rendeletét is, mely szerint a lakosság érdeke, hogy az utazásokra használt útlevelek az egész országban, sőt a Birodalomban, azonosak legyenek. Ezért az űrlapok előállítását a Budán működő m.kir. egyetemi nyomdánál megrendelték. A törvényhatóságok a nekik szükséges mennyiségeta nyomdai költségek megfizetése mellett onnan szerezhetik be. Az útlevelek az illetékes jegyző láttamozásával és az illetékbélyeg felragasztásával válnak érvényessé. E rendelet hatályba lépésének időpontját a leirat 1861. november 1. napjában határozta meg. Ezzel szemben a közgyűlés rámutatott, hogy a régibb törvényes gyakorlat értelmében az útlevelek elkészítése és kezelése a törvényhatóságok helyhatósági jogaihoz tartozik. Ennek a törvényesen soha meg nem szüntetett gyakorlatnak az alapján, a Hajdúkerület a saját költségén már elkészíttette elegendő számban az útlevél nyomtatványokat és azokat folyamatosan használja is. Ennélfogva a helytartótanácshoz intézett feliratban a közgyűlés kijelentette, hogy az útlevélnek a saját maga által meghatározott alakban történő kezelési jogát az országgyűlésen kívül semmi más hatóság nem vonhatja meg. Az újonnan életbe léptetni rendelt útlevelet már csak azért sem fogadhatja el, mert ezzel közvetve segédkezet nyújtana egy, a magyar alkotmány szerint ismeretlen, törvénytelen új adónak bélyeg által történő beerőszakolásához, amit pedig a hazaárulás bűne nélkül nem tehetne. A közgyűlés ezúttal is megismételte azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy a helytartótanács az 1848 előtti alkotmányos törvények feletti szigorú őrködés helyett intézkedéseiben törvénysértésre nyújt alkalmat.

4

2 A napirendre tűzött ügyek letárgyalása után a közgyűlés következő ülését 1861. november hó 4. napjára tűzték ki, ennek megtartására azonban már nem kerülhetett sor. VI. Sillye Gábor 1861. november 2-án vette kézhez Forgách Antal főkancellár Bécsben mindszent hó (október) 27-én kelt iratát, mely szerint a király aznap „nyilvánított szóbeli legfelsőbb parancsával bárminemű nyilvános kerületi gyűlések tartását további legfelsőbb rendeletig határozottan megtiltani méltóztatott. 4

1 Uo. 636.sz. bejegyzés. 493-494.old. 4

2 Uo. 637.sz. bejegyzés. 494-495.old. 121