Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

laTüi maniai is DD Dann |ü • iaaijjj-^i altatta Azzal, hogy a Birodalmi Tanács jogkörét a katonai szolgálat módjára és rendezésére, valamint a birodalmi pénzügyre, Magyarországot is belefoglalva, a birodalom minden országára kiterjesztette. Magyarországnak a Birodalmi Tanácsban 85, az országgyűlés tagjaiból választandó követek általi képviseletét rendelte el, s ha ezt az országgyűlés nem teljesítené, a császár jogosult a választásnak közvetlenül a területek, városok és testületek által leendő végrehajtását elrendelni. A Birodalmi Tanács hatáskörének Magyarországra kiterjesztése az ország önálló törvényhozási jogára és függetlenségére „az 1790/1. évi 10.tc. megszegésével, az alkotmányosság színe alatt már nyílván felemeli a halálos bárdot". Ezért a közgyűlés szükségesnek tartotta, jelenleg önigazolásul, a jövő kornak pedig emlékül, közjogi szempontból politikai irányát kinyilvánítani. Minden állam jólétének egyedüli sarkköve a törvények kölcsönös tisztelete, szentül megtartása, mert csak arra alapozható az uralkodó és az alattvalók közti kölcsönös bizalom és szeretet. A törvény bármelyik részről való megszegése bonyodalmakat, megrázkódtatást idéz elő. Hazánk történelmében ezekre számos példát találunk. Bocskai, Bethlen és a Rákócziak korától egészen az 1861. január 16-i leirat által előidézett helyzetig. Ennek a leiratnak a pontjaira a közgyűlés a következő nyilatkozatot tette: 1.) A birodalom határain kívül tartózkodó honfiakat hűtleneknek és felségsértőknek nem ismeri el, azok a törvényhatóságok, melyek közülük a bizottmányokba tagokat választottak, a hazai törvények értelmében megrovásban nem részesíthetők. 2.) Az alkotmányos törvényhozó hatalom mellőzésével megszabott adók kivetése és behajtására segédkezet nem nyújt. 3.) Ami az igazságszolgáltatást illeti, a helyhatósági bíróságokat magyar törvény nem törölte el, az idegen rendszer bíróságainak pedig Magyarország népe törvénnyel alávetve nincs. Ha tehát a felmerülő fejetlenség meggátlása végett, bármely hatóság magát már e vonatkozásban alkotmányos joga gyakorlásába helyezi, ezért bűn elkövetésével nem bélyegezhető. A hajdúkerületi közgyűlés abban az esetben, ha hasonló eljárást magára nézve égetően szükségesnek tart, ténylegesen is intézkedni fog. 4.) Az 1848-as törvények foganatosításának a törvényhozói hatalmon kívüli felfüggesztése újabb sérelmet jelentene s ezt a Hajdúkerület közgyűlése a törvényeket szentesítő királyi oklevélbe ütközőnek nyilvánítja. 112