Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században
Végezetül az 1861. február 26-án kelt leiratra a közgyűlés kinyilvánította, hogy mindenkit, aki a Birodalmi Tanács céljainak megvalósítása végett, akár mint választó, akár mint választott bármit tenni, abban megjelenni, arra segédkezet nyújtani elég könnyelmű, vagy vakmerő lenne, a Hajdúkerület alkotmányos állásából folyó kötelességének ismeri „hazaárulás bűnével bélyegezni". A közgyűlés elrendelte határozatának az uralkodóhoz felterjesztését azzal a kérelemmel, hogy az elődei királyi okleveleivel szentesített alkotmányos törvényeknek és különösen az 1848-iki alaptörvényeknek ősi jogaiba visszahelyezését eszközölje, „mert a fejedelmi szó nem lehet üres hang". Intézkedett továbbá a határozat kinyomtatása és a testvér törvényhatóságoknak megküldése iránt is. 2 6 Az alkotmányos útra visszatérés helyett azonban a bécsi kormány újabb törvénytelen intézkedésével a politikai feszültséget tovább szította. Ferencz József a magyar igazságszolgáltatási szervezet visszaállítása ügyében 1860. október 2-án kiadott kézirata alapján, az országbíró által összeállított 40 tagú bizottság a feszült politikai légkör ellenére 1861 januárjában megkezdte munkáját. Január 23. napjától március 4. napjáig 18 ülésben tanácskozott. Ennek eredményeként készült el az Országbírói Értekezlet Ideiglenes Törvénykezési Szabályok c. előterjesztés. A nyolc fejezetből álló Szabályok a régi magyar bíróságok - köztük a hajdúvárosok - 1848-ig fennállott bíróságaínak visszaállítását javasolta és részletesen felsorolta mindazokat az anyagi és eljárás jogi jogszabályokat, amelyek alkalmazását „a közhitel, a jogfolytonosság és a helyzet szükségei által igényelt pótlásokkal szükségesnek tartott". Apponyi György országbíró 1861. április 17-én értesítette a Hajdúkerületet, hogy az Országbírói Értekezlet javaslatára a király az eddig fennállott császári, királyi bíróságok feloszlatását, a törvényes bíróságok visszaállítását, valamint az Ideiglenes Törvénykezési Szabályoknak az országgyűlésen mielőbbi tárgyalásba vételét rendelte el. Ehhez képest az ország törvényhatóságai saját választott törvényszékeinek és bíróinak igazságszolgáltatási joga visszaáll, a még fennálló császári és királyi bíróságok működése pedig, ahol teendőik hazai törvényhatóságokra szállanak át, azonnal megszűnnek, a folyamatban maradt ügyek iratait pedig május 1. napjáig ezeknek kötelesek átadni. 2 7 2 6 Uo. Kgy.jkv. 98-104. old. A kinyomtatott példányt lásd: Kgy.ir. 1860/1 .-2-5. gyűjtőszám iratai között. 2 7 Uo. IV. B. 752/b. 1861-5-5. 113
