Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

IIIIIIII Nem valószínű, hogy a hajdúvárosokban megértéssel fogadták Karap Sándor kérését és intéseit. A megyei közgyűlésekben már elkezdődött az alkotmányos jogok visszaállításával kapcsolatos kérdések megvitatása s ennek során nemegyszer szembe kerültek a hatalom kívánságaival. A határozott, gyakran élesen megfogalmazott állásfoglalásaik kinyomtatott példányait nemcsak a kancellária és helytartótanács elnökének, hanem támogatás végett az ország valamennyi megyéjének és a Hajdúkerületnek is megküldték. Éppen azokban a napokban, amikor Karap Sándor levele megérkezett, kapta meg a Hajdúkerület Heves és Külső-Szolnok ideiglenesen egyesített megyék Egerben 1860. december 14-én tartott bizottmányi ülésének állásfoglalását, mely szerint az ősi alkotmányos jogok gyakorlását az 1848-i törvények alapján folytatják s ezzel kapcsolatban kijelentették a következőket: A bizottmány a megye területén magánál egyéb hatóságot nem ismer el és a törvényellenes kormány által alakított hivatalokat nem létezőnek tekinti. Utasítja a szolgabírákat, hogy a megye minden községében alakítsák meg az 1848-ik évi törvények szerinti önkormányzatokat. Mivel az 1848.évi lll.tc. az udvari kancelláriát és a helytartótanácsot megszüntette, ezeket a hatóságokat törvénybe ütközőnek nyilvánítja. Az országnak az elmúlt 11 év alatt törvényellenes átalakítása és az ebből eredő visszás állapotok megszüntetése végett az 1848.évi IV.és V.tc. szerint az országgyűlés mielőbbi egybehívását tartja az ország sorsára elkerülhetetlenül szükségesnek. Mivel jelenleg hazánkban a hatalom képviselője báró Vay Miklós kancellár, a megye közönsége azt kívánja tőle, állását arra használja, hogy hazánk mihamarább teljes törvényes jogaiba visszahelyezkedhessék. Végül elrendeli a bizottmány, állásfoglalásának valamennyi megyéhez és báró Vay Miklóshoz megküldését.

1

4 Ez volt a Hajdúkerülethez érkezett első olyan nyomtatásban megjelent irat, amelyből hiteles értesülést szereztek a Kerület tisztviselői egy megyei közgyűlésnek az alkotmányos jogok visszaállításával kapcsolatos állásfoglalásáról. Az uralkodó 1860. október 20-án, az Októberi Diploma kiadásával egyidejűleg mentette fel hivatalától Benedek Lajos táborszernagyot Magyarország katonai főkormányzóját és báró Vay Miklóst kinevezte magyar kancellárrá és a hozzá intézett leiratban elrendelte az országgyűlés összehívását, a megyei intézmények helyreállítását és azt, hogy a közigazgatási hatóságok és a törvényszékek ismét a magyar nyelvet tekintsék hivatalos nyelvnek. 1

4 Uo. 1860/1. -3.Cs.- 47. 100