Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Az Októberi Diploma kibocsátását követően az országban a politikai feszültség az első, 1860. október 23-i pesti tüntetés után tovább fokozódott. November 30-án, Nyíregyházán a nép leverte a középületek homlokzatáról a császári sasokat, az 1848, december 12-i trónfoglalás 12-ik évfordulóján pedig országszerte tüntetések voltak Ferencz József ellen. A helytartótanácsnak 1860. december 9-én Karap Sándorhoz küldött rendeletéből kitűnően ez idő tájt Böszörményben és Szoboszlón is voltak „fenyegetéssel összekötött tüntetések dohány egyedárusításával megbízott egyének, nem különben a Kerületben elhelyezett pénzügyőrség irányában." Emiatt többen a dohányárusításról lemondtak. A rendelet szerint a pénzügyőröket hivatali eljárásukban megakadályozták, a szeszgyárosok nagy része vonakodott a jövedéki rendeleteket betartani. A böszörményi hús és fogyasztási adók haszonbérlője pedig a szerződés teljesítése alóli felmentését kérte, mert a fogyasztók az adót nem voltak hajlandók fizetni, a közigazgatási szervek segítségére pedig nem számíthatott. A helytartótanács felszólította Karap Sándort, hogy a közcsend és a jelenleg annyira szükséges közbéke fenntartása érdekében a tüntetéseket akadályozza meg, a dohányárusokat, a fogyasztási és más állami jövedelmek bérlőit szükség esetén katonai beavatkozás igénybe vételével oltalmazza meg. Karap 1860. december 14-én mind a hat hajdúváros tanácsának másolatban elküldte a helytartótanács hozzá intézett rendeletének másolatát azzal, Debrecenben a Megyefőnökségtől azt a felvilágosítást kapta, hogy oda is ugyanilyen tartalmú rendelet érkezett s ezt a katonai segély igénybe vételére vonatkozó rendelettel együtt „foganatosítás végett" kiadták a szolgabírói hivataloknak. Ennélfogva „nem kétli", hogy a szolgabírói hivatal a két rendeletet már közölte az érdekeltekkel, a hajdúvárosok tanácsaival is és a szükséges intézkedések megtétele már részükről is megtörtént. „Bármely rendkívüli viszonyban állok is a Nemes Hajdú Városokkal - írta a továbbiakban Karap - a Nagyméltóságú Magyar Kormányzóság által e löm be szabott eme kötelességnek részemről is megfeleljek ... ezennel is a haza szent szerelmére kérem és intem az elöljáróságot, hogy minden olyan mozgalmakat s törekvéseket, melyek a törvényes felsőségeinktől jövő intézkedés foganatosítását akadályozzák s a rend teljes felbomlását előidézik, előbb ugyan békés módon a heves indulatok csillapításával, de ha ez nem használna, a kijelelt kényszerítő eszközök által is megtorolni tartsa kötelességének. "

1

3 1

3 Uo. Kgy.ir. 1. Köteg. 1860/1 - 3 Cs.-2. A helytartótanács 1860. december 9-én kelt 7217/eln. sz. rendelete és Karap Sándor levelének fogalmazványa. 99