Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY LÁSZLÓ: A „korponai tizenkettő"

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 61 bornagynál.

1

9 A Bocskai-szabadságharcban Csomaközyhez hasonlóan az ö neve is 1605 nyarán tűnik elő, amikor is Homonnai Drugeth Bálint kapitányaként 500 hajdú élén részt vesz egy német tábor szétszórásában.

2

0 Érsekújvár ostroma idején augusztus 30-án ő is jelen van; a törökkel együtt tartott „divánülésen"; vagyis haditanácskozáson, Homonnai becsült tanácsosaként.

2

1 1607 júliusában Rákóczi Zsigmondtól 400 hajdújával együtt Ürgödöt és Oroszit kapja adományként,

2

2 1608 áprilisában a Báthory Gáborral kötött egyezmény egyik aláírója, s az ifjú fejedelemtől emellett 1608 májusában Hencida várát és Kölest kapja további jutalomként.

2

3 1609 novemberében újabb adományozásban részesül Báthorytól.

2

4 Ezek után a fejedelem méltán hihette, hogy Szilassy lekötelezett, hűséges híve, de keservesen csalódnia kellett! 1613 október 27-én az Abafytól vagy Géczitől felbiztatott merénylőként vett részt a Báthory elleni merényletben. 1614 elején, jutalmat remélve a Báthoryt török segítséggel megbuktató új fejedelemtől, Bethlen Gábortól, magabiztosan és „nagy tollasan" megjelent az erdélyi országgyűlésen, ám ott a meggyilkolt előd emlékéhez hű testőrkatonák - az új fejedelem öccsének egyetértésével - rövid úton fölkoncolták az esetleg nem kívánatos vallomást tevő „sicariust".

2

5 A jelenlegi kutatás állása szerint keveset tudunk a korponai kiváltságlevélben szereplő Keövi Miklós személyéről, pontosabban a Bocskai-szabadságharcban teljesített katonai tevékenységéről. Az eddig ismertté váló adatok hiányossága persze nem jelenti azt, hogy ne játszhatott volna fontos szerepet a katonai eseményekben. Inkább arról van szó, hogy a közel fél évszázados, e témában végzett kutatásaim óta sajnos nem akadt senki, aki tüzetesen kutatta volna a szabadságharc katonai történetét, pedig az egyes családi levéltárak még ugyancsak sok értékes adatot rejthetnek e témakörből! Azt tudjuk hogy 1607/1608 telén 1.200 hajdújával Szabolcsban volt téli szálláson és ő az egyik aláírója annak az 1608 áprilisi egyezménynek, amelyet Báthory Gáborral kötöttek a felkelt hajdúk veze1

9 Kővári László: Erdély története. Kolozsvár, 1863-tól - továbbiakban Kővári, - IV. k. lll.o. 2

0 „Bocsátottam azért csatát utánok innct, úgymint Szilassi Jánost, és Csomaközy Andrást ötszáz magyar vitézekkel, az hova Isten akaratjából szerencsésen jártanak, mert az német tábort hagyták száz híával, ezek közül, kiket levágtanak, kiket elevenen elfogtanak." Naményi, 253-254.0. 2

1 Naményi, 320-321.o. 2

2 Szendrey, 1971. 67. o. 2

3 Szendrey, 1971., 26.o., Rácz, 1969. 95.o. 2

4 Szendrey, 1971. 170.o. 2

5 1612. februárjában Szilassy János üzenetet küldött Dóczy András főkapitánynak, melyben azt írta: áprilisban „oly zűrzavart lát, kit még nem látott." /HK 1894. 435.0./ A Báthory Gábor meggyilkolásában való részvételéről 1. Nagy László: Tündérkert fejedelme Báthory Gábor. Bp., 1988. 282-284.0. Haláláról Szalárdi, 90-91.O.