Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
EGYED ÁKOS: A hajdú és székely szabadságjogokról
52 Egyed Ákos: A hajdú és székely szabadságjogokról Bocskainak a székelyek számára kiállított szabadságlevele, s ezáltal a velük kötött szövetsége jó néhány hónappal megelőzte a Korponán 1505. december 12-én keltezett okirat kiadását. Mivel Bocskainak volt elég alkalma megismerni a székelyek szabadságjogait, hadrendszerük működését, tényként fogadhatjuk el, hogy tudatosan alkalmazta a székely modellt a hajdúk számára kiadott szabadságlevélben. A korponai, valamint az 1606. szeptember 2-án Kassán kelt adománylevél a következő szabadságjogokat biztosította a hajdúságnak. 1. A személyes szabadságot; nem kötelezhették őket jobbágyi szolgálatra. 2. A nekik adományozott birtokok tulajdon- és öröklési jogát. 3. Mentességet mind a rendes mind a rendkívüli adófizetéstől, kilenced és tized adásától. 4. Mentességet minden paraszti szolgáltatás alól. Vagyis az adománylevelek a hajdúknak s mindkét nembeli utódaiknak rendi jellegű jogokat adtak. A hajdúvárosok belső rendjéről, igazgatásáról nem történt rendelkezés. 1 8 /Erre a kérdésre később visszatérünk./ Vizsgáljuk meg a fent említett alapvető hajdú szabadságjogok megfelelőit a székely jogban. 1/1. A személyes szabadság a kutatott időben a jobbágyi feudális függőségtől való függetlenséget jelentette. Láttuk hogy a Székelyföldön királyi és fejedelmi rendelkezésekkel igyekezett a hatalom meggátolni a szabad katonaelem erőszakos eljobbágyosítását. Az 1562-es felkelés előtt nem lehetett szabad székelyt jobbágyul adományozni, mert a Székelyföldre nem terjedt ki a jus regium, a királyi adományozás joga, s ha történtek is kivételesen birtokadományozások, azokkal nem járt jobbágyadományozás. Következésképpen a székelység nagy többségének sikerült megőriznie személyes szabadságát, illetve Bocskai által vessen véget egyes tisztségviselők visszaéléseinek. "Minthogy azért az székelységet hitünkkel confirmait szabadságokban meg akarjuk tartani, hagyjuk kegyelmednek, hogy ezután meglássa, szabadságukban kicsinbői fogva nagyig kegyelmed őket mindenek ellen megoltalmazza" - írta 1606. június 22-én Kassán kiadott rendeletében /Erdélyi történelmi adatok. IV. kötet. Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár, 1852. 349./ Bocskai végrendeletében is megemlékezett a székelyekről: '"Látván mind jelenvaló, mind következendő állapottyokat, hogy a Székely Nemzetiséget a mi töllünk nékik adott szabadságokban tartsák meg, és successorunkat is intjük, erre légyen fő gondgya. így mind az Országnak és mind magának a birodalma örökösebb lehet. A Székelységet pedig mind kedves híveinket intyük fejenként, szolgállyanak híven Hazájoknak, és az Országban szép egyességgel alkuván igyekezzenek az egész Magyar Nemzetségnek meg-maradására. Többé Magyar vérbe fertőzni, és a nemesség romlására ne igyekezzenek; hogy minden nemzetségek előtt dicséretes jó hírek, nevek fen maradhasson." /Erdély öröksége III. Szerk. Bíró Vencel. Bp., 1993./ Reprint kiadás, 119. 1 8 Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető tön>ények - mint másodfokú bíróság. = HajdúBihar Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Radies Kálmán. XXII. 1995. 6.
