Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
24 8 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... Vádlott 8 éves fiú gyermeke „állítólagos kihágásainak megfenyítésére oly büntetést szokott használni, melynek végrehajtásától minden jobb érzésű kebel megborzad. Gyermekét már többször egy másfél öl és mély, undorító szemét s férgekkel elárasztott, bűzhödt légű verem fenekére bocsátja s annak nyílását egy fedőlékkel elzárja. " A gyereket sokszor késő estig is a veremben hagyta. így történt 1863. augusztus 1-én is, amikor reggel 5-6 óra tájban a gyermeket a verembe letette és tőle még a világosságot is elzárta. A gyermek még este 6 óra után is a veremben volt, iskolatársai a verem száján lévő ajtót felemelve, beszéltek is vele. A szerencsétlen gyerek kérte társait, hívják haza mostohaanyját, mert ha nem veszi ki a veremből, - meghal. Erre a hírre ment haza a vádlott és felesége. A gyerek azonban még este is a veremben lehetett, mert az egyik tanú látta, hogy gyertyagyújtáskor a vádlott egy létrán leereszkedett a verembe, a felesége és az apósa égő mécsest vittek utána s leadták neki a verembe. Nyílván ekkor vitték be a gyereket a házba és fektették le, de este 10 órakor meghalt. Az orvosi vélemény szerint a szerencsétlen gyermek halálát „nem erőművi külsérelem, nem mérgezés, nem valamely betegség...hanem sötét veremben lett hosszas elzáratása" okozta. Ezért a törvényszék vádlottat 2 évi rabságra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott fellebbezéssel élt. A Kir. Tábla ítéletében rámutatott arra, hogy a vádlott cselekménye nagyobb beszámítás alá esik, mert gyenge testalkatú 8 éves kisfiát embertelen módon már többször megbüntette s az orvosi vélemény szerint gyermeke halálának közvetlen okozója lett. Ezért a büntetést 3 évre felemelte. A vádlott ezt az ítéletet is megfellebbezte. Ez sikerre vezetett, mert a Hétszemélyes Tábla a törvényszék ítéletét hagyta helyben. 9 3 6. Vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberölés volt a vád Árva Gábor 22 éves, nőtlen, szoboszlói esztendős cseléd ellen is. A törvényszék ítéletében megállapított tényállás szerint a vádlott a malom keringőjében hajtotta gazdájának lovait. Az ott tartózkodó Császi Sámuel 13 éves gyermeket arra kérte, hogy egy vízzel tele korsót nyújtson be neki. A gyerek a malom keringőjének azon a részén állott meg a korsóval, ahol a kőpadhoz, ennélfogva az orsóhoz sodortatás veszélye fennállott. Itt kísérelte meg a korsó beadását. Vádlott a lovakat nem állította meg, noha tudta, hogy ilyen körülmények között a korsó beadása életveszélyt idézhet elő. így történt meg, hogy a malom talpfogai a gyermeket ruhájánál fogva elkapták és halálra zúzták. A törvényszék a vádlott terhére szándékosságot nem állapított meg. Miután eljárása folytán emberhalál történt s ennek előidézésére alkalmat szolgál9 3 Uo.1864. Fasc.5.E.No.l00.
