Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 247' hogy ezt követően Fekete Virág János a gazdája tanyájába ment, ott lefeküdt és az egyik embernek megmondta, hogy Fekete Pál őt megverte. Június 7-én hajnalra azonban olyan rosszul lett, hogy a gazdája szekerén a városba akarták vinni, de útközben megszűnt élni. A boncjegyzőkönyv adatai szerint a sértettet két ütés érte. Az egyik a mell jobb oldalán, de ez csak horzsolást okozott, a másik pedig a fején és e miatt következett be a halál. De tisztán áll, hogy az emberölés nem előre tervezett gonosz szándéknak, hanem csupán a véletlennek a műve volt. A törvényszék a büntetés kiszabásánál enyhítőként vette figyelembe, hogy a vádlott a gúnydal és az árpavetésben okozott kár miatt felhevült állapotban követte el a cselekményt és hogy az orvosi vélemény szerint „a főre sújtott ütés is csak a koponyacsontnak szokatlan vékonysága miatt és csak egyénileg nézhető halálos sérelemnek", végül, hogy eddig feddhetetlen erkölcsi magatartást tanúsított. Mindezekre tekintettel a véletlen szerencsétlenségből történt emberölésért 1 évi rabságra ítélték és 200 forint vérdíj, a végrehajtáskor felszámítandó boncolás díjának és fuvarbéreknek, a felszámított 31 forint temetkezési költségnek, a folyó évi november hónapig naponta 13.44/100 korona, azontúl a történendő árlejtés arányában szabályozandó közélelmezési költségnek a pénztár részére leendő megtérítésére kötelezte. Az elhunyt részére követelt cselédbér megtérítésére és az Orbán Lajos javára sérelmi díj megfizetésére irányuló ügyészi indítványt azonban a törvényszék elutasította. A cselédbért azért, mert a követelés jogalapja nem volt igazolva, de ha igazolva lenne, akkor sem lenne megítélhető, mert a szolgálati év még nem járt le, ezért az évi bér követelésének helye nincs. A sérelmi díj iránti indítványt pedig azért utasította el a törvényszék, mert „a semmi következést maga után nem hagyott gazclai jogos fenyítéket a gúnydal költése, illetőleg daliása és szolgálatának elhagyásával vonta magára. " Az ügyész a büntetés súlyosbítása végett és az Orbán sérelmi díjának megtérítésére vonatkozó indítvány elutasítása miatt élt fellebbezéssel. A vádlott viszont nemcsak megnyugodott az ítéletben, hanem kijelentette, hogy „töredelmesen bűnhődni kíván", ezért nem kérte a fellebbviteli ítélet meghozataláig szabadlábra helyezését sem. A Kir. Tábla az elsőbíróság ítéletét indokai alapján azzal a változtatással hagyta helyben, hogy a vérdíjat 40 forintra leszállította, s a temetkezési költf f go ségek megfizetésére való kötelezést mellőzni rendelte. 5. Gyermekének vétkes vigyázatlanságból történet megölése miatt emelt vádat az ügyész Gacsó Ferenc, 37 éves, böszörményi ház és földbirtokos ellen. A törvényszék a következő tényállást állapította meg: 9 2 Uo. 1862. Fasc.5.C.No.l42. és B.ügyek jkv.l.k.l862.július 2.No.l79.
