Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
246 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata. Arra semmiféle gyanú nem merült fel, hogy a halált szántszándékos cselekménnyel a vádlott idézte elő, így azt véletlen szerencsétlenségnek kell tekinteni. Az anyát csak az terheli, hogy annak elintézése, ami miatt lakásából eltávozott, fél órát vett volna igénybe, ennek ellenére még egyszer annyi ideig maradt távol. Nem gondolt arra, hogy magára hagyott gyermekeihez mielőbb visszatérjen. Az anyai gondoskodás hiányáért, de „az anyai kebel fájdalmának tekintetbe vételével" a vámospércsi fogdában eltöltendő 1 heti fogságra ítélték. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt, a Kir. Tábla azonban a törvényszék ítéletét helybenhagyta. 9 1 A halál okát mindkét esetben Láposi Lajos Vámospércs város tisztiorvosa állapította meg és a boncolást feleslegesnek találta. Dr. Karap Menyhért hajdúkerületi főorvos a Szabó Sándorné ellen indított ügyben a felülvéleményezés során Láposi Lajos véleményével egyetértett, a nagy Mária ellen indított ügyben azonban Láposi látleletével kapcsolatban a következőket állapította meg: „a látleletben nagyon felületesen, odavetve, leír ott sérelem nem igazolja a halál nemét. Nem tűnik ki, hogy vajon nem valami más ok hozta-e elő a vizsgált halálát s a kötél (kötőmadzag) csak a már élettelen hulla nyakát nyomta-é be? E fontos kérdésre a látleletből megfelelni nem lehet. " Ennek az a magyarázata, hogy a gyermek halála 1862. január 24-én következett be, Karap Menyhért felül véleményének a kelte pedig 1862. június 2-ika volt, ezért már exhumálásnak nem volt értelme. 4. Fekete Pál 26 éves nős szoboszlói gazda 1862. június 6-án délután 5-6 óra között apósával Cseke Sámuellel együtt szekéren a tanyájára indult. Útközben szembetalálkozott Orbán Lajos nevű szolgájával, aki amiatt hagyta ott, mert Feketénérői gúnydalt énekelt s az asszony felelősségre vonta. Most, hogy Feketével véletlenül találkozott, leszállt a szekérről és az annak a kezéből kivett bottal három, könnyű sérelmet okozó ütést mért rá. A szekérről Cseke Sámuel is leszállt a baj megelőzése végett s így történhetett, hogy a lovak a szekérrel elszaladtak Fekete Pál a szekér után futott és a dűlőúton találta Fekete Józsefék kocsisát, Fekete Virág Jánost. Ö a gazdája lovait a Fekete Pál árpavetésében legeltette. ,A történet fonalának tisztán láthatása e ténynél megszakad",- olvasható a törvényszék ítéletében. Fekete Pál ugyanis azt állította, hogy még mielőtt megkérdezhette volna Fekete Virágtól, hogy a feleségéről Orbánnal együtt miért dalolgatta a gúnydalt, a kocsis azt mondta, hogy „a lovak máskor is voltak már ottan" (az árpavetésben) és a kezébe volt bottal rátámadt Fekete Pálra. De ő elvette tőle a repedt ócska tölgyfa botot és a szántszándékos mezei kártétel, valamint a csúfos nóta éneklése miatt kétszer vagy háromszor megütötte. Erre a jelenetre vonatkozóan szemtanúk nincsenek. A vádlott és a tanúk vallomásából csak annyi világlik ki, 9 1 Uo. 1868. Fasc.5.C.No.l26.
