Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

SZEKERES GYULA: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben A patkolás - A patkolás és szerszámai

162 Szekeres Gyula: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben. A patkolás A patkolás hibáinak kiküszöbölésére minden korban történtek kísérletek, 19 mind a patkó alakját tekintve, mind a szegelést illetően. SZERSZÁMOK A patkoláshoz különböző szerszámokat használ a kovács, ezeket mindig patkoló asztalra rakták, ami alacsony, négylábú, a tetején kerettel ellátott, - ami megakadályozza a szerszámok lecsúszását. Ezt a kovács mindig maga mellé helyezte, hogy a szerszámok a keze ügyébe legyenek, ne kelljen ide-oda szaladgálnia a patkolás során. A patkoló bakra a ló első lábának patáit helyezték, ha a patkolás folyamán a szegeket levágták, vagy reszelték. A bak első két lába kissé előreáll, ezek a lábak egy harmadik legömbölyített fejű és ívben hátranyúló lábba vannak becsapolva. A patkolókalapács kisméretű félkézkalapács. A feje egyik vége sima, négyszögletes, a szegek beverésére szolgál. A másik vége lefelé hajlított, fokozatosan vékonyodó és a végén szegközzel ellátott. A szegközt olyan szélesre készítették, hogy abba a patkószeg szára beleférjen, de a szeg feje ne tudjon átcsúszni. Ezt használják a szeg kihúzására. Már a római kortól kezdve próbálkoztak a patkó, szeg nélküli felrögzítésére. Sőt az 1800-as években ezt a római patavédő saru alakot próbálták felhasználni a szeg nélküli patkolás bevezetésére. így egy Pauly nevű francia kovács ajánlatára a Bécsi Császári Királyi Udvar ki is próbálta ezeket a patkókat, de káros hatásai miatt a további használatra alkalmatlannak ítélte. Vö.: VIDÉKY Nándor 1936. 11. p., dr. ABAY 1842. 1178-1180. PA patkolás szerszámai 1.ráspoly 2. szegcsonkvágó 3. szarucsípő 4. szegcsípő 5. patkolókalapács 6. patakutatófogó 7. taszítókés