Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

SZEKERES GYULA: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben A patkolás - A patkókészítés folyamata

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 159 A stekli szárát úgy forrasztották a csaphoz, hogy az üllő lyukába helyezve az ív az üllő sarka felé nézett. A ráverő csak így tudott a stekli közepére ütni. A stekli középső részét dombomra készítették, hogy a patában az árkolás egyenletesen alakuljon ki. Az árkolásnál, - ha stekliben készítik - az anyagot kevéssé előretolva lassan vezetik, ezzel nyerik a falc folyamatosságát. Ezt követően a szegek helyét készítik el. Az első és hátsó patkón lévő szeglyukak helyei eltérőek. Az első szeglyukak egymástól való távolságát a kötés nagysága határozza meg. Ezeket pontosan a kötés szélébe, az árkolás kezdeti pontjába ütötték. Az első patkónál a patkót megfelezték. A külső oldalon ettől a felezéstál 8-10 mm-rel hátrább tették az utolsó szeglyukat, mivel a pata a külső oldalon íveltebb és a szaru is erősebb. A belső oldalon viszont a felezéstől 8-10 mm-rel előrébb szegeztek. A két középső lyukat pedig az első és hátsó szeglyuk felezésébe lyukasztották. A hátsó patkónál harmadolják a patkószárakat. A külső oldalon a második és harmadikharmad találkozásától hátrább 8-10 mm-re, a belső oldalon ennyivel előrébb lyukasztottak. A középső lyukakat itt is az első, illetve a hátsó lyuk felébe helyezték. A hátsó patkónál azért tették, - a harmadolással - a hátsó szeglyukak helyét előrébb, hogy a hátraszegezéssel ne akadályozzák a pata sarokfalának működését. így ha a ló rálép, a nyír tökéletesen kitágul, ha pedig felemeli a lábát, összeszűkül. Ha nagyon hátratették a szeglyukakat, akkor a szegelés következtében a pata szükülését idézték volna elő. A szegek helyeit előlyukasztják, majd lyukasztóval átütik a megfelelő méretre. Ezt az üllő lyukán, vagy a loksájmlin /Lochscheibe/ végezték. A lyukasztás következtében a patkó másik oldalán képződött grádját, sodrát, - amit a lyukasztó kitolt lereszelték.