Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek
14 Kovács László: Szarmata kori ii vegkauri Hajdúböszörmény határából vagy fésűkagyló (Pecten sp.) héjának alakjára készült, valószínűleg nem kölni, hanem keleti vagy Fekete-tenger vidéki gyártmányú üvegtálkák láttak napvilágot az intercisai 4. századi, késő római temetőből, 5 5 másként formált párhuzamaik pedig Kölnből ismeretesek. 5 6 A Conchylienbecher ötlete bizonyára délkeleti hatásra vezethető vissza, de Kölnben önálló gyártásközpontjuk is kialakult. 5 7 A párhuzamok második csoportját a fúvással előállított, üreges állatfigurák képezik, van köztük madár (galamb), hal, malac, kakas, krokodil, négylábú lény stb. alakú. 5 8 Végezetül a párhuzamok harmadik csoportját az üvegtárgyak felületére forrón felvitt, és egy vagy váltakozó irányban meghúzott vékony üvegszálak kötegéből kialakult mintázat képezi. így készült az alább bemutatott orsógombok rozettamintája, s ilyen díszítés magyarországi lelőhelyű római edényeken is megfigyelhető volt; 5 9 maga az általánosnak tekinthető eljárás 60 azonban jóval korábbi időre mehet vissza. 6 1 5 5 Dunaújváros (Fe)- DK-i temető 38. sír: 3 db 4. századi érmével együtt: Vágó-Bóna 1976, 24, 189, 213: 3. t. 38. sír/4., XXX. t. 1; 494. és 570. sír: Vágó 1971, 118, XXXVI. t. 2-4; Barkóczi 1988, 212-213, LXIII. t. 1. 5 6 Köln (Kr. Köln, No rdrhein-Westfalen, N)-Neußer Straße 3. sír: 3. századi temetkezés: Vágó-Bóna 1976, 189. A kölni példányokat formába fújták: Fremersdorf 1961, I: 73-74: II.D.4: ín Hohlformen geblasene, figürlich gebildete Gläser der späteren Kaiserzeit: Fußlose Muscheln, II: 154-158. t; I: 74-75: II.D.5. Muscheln auf Stengelfuß, II: 159-165. t. Ugyancsak a Kr. u. 3. századból való további kagyló alakú tálka: Dusenbery 1971, 15: Nr. 11, 11. á. 5 7 Fremersdorf 1961, 8-10. 5 8 Fremersdorf 1928, 4, 13, és 4., 41. á.; Fremersdorf 1961, I: 19-23, II: 1-13. t.; 1-2. századi állat alakú edények: Calvi 1968, 106-108, 108: Nr. 261, 18. t. 2., 3. századi állat alakú edények: uo. 131-132, 19. t. 2-3. További példányok: Kr. u. 1. századi, római provinciális gyártmányú, hal alakú palack: JGS 16 (1974) 125: 4. á. 1-2. századi római, fújt madár alak: JGS 4 (1962) 141: 11; 2-3. századi szíriai, hal alakú palack: JGS 11 (1969) 110: 6. = JGS 15 (1973) 188: 9. á.; 3. századi közel-keleti gyártmányú, izraeli lelőhelyű, hal alakú palack: JGS 2 (1960) 139: Nr. 7, 138: 7. á.; 3. századi szíriai, négylábú állat alakú edény: JGS 5 (1963) 142: 10; 3-4. századi egyiptomi, négylábú állat alakú edény: JGS 18 (1976) 241: 4. á. Nem fúvott technikájú, 1. századi szíriai, hal alakú tálka: JGS 10 (1968) 181: 5, 180: 5. á. 5 9 A 4. század vége-5. század első felére keltezett intercisai, brigetioi (Szőny, KE), ill. mucsfai (To) lelőhelyű üvegpoharakon: vö. Barkóczi 1988, 93-94: Nr. 136-138, vö.^ XIII. t. 6 0 Vö. 1-2. századi edények: Calvi 1968, 47^8, 5. t. 4-5. 6 1 Néhány kiragadott példa a technikai azonosság feltételezésével: a Kr. e. 15. századi Egyiptomból: JGS 32 (1990) 189: 1. á.; Kr. e. 6. század közepe és az 1. század közötti időből való alexandriai, itáliai és perzsa különféle üvegedények köréből: Barkóczi 1996, 21-25: Nr. 1-13, 117: Nr. 375, A. t., I. t., XXXVI. t., XXXVII. t. 10, 13; a Kr. e. 5^. századi Észak-Iránból: JGS 27 (1985) 97: 1 á. a Kr. e. 4. századi Itáliából: JGS 21
