Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 13 mintázatú kauricsiga a természetben nincs,

4

7 bár ilyen üvegkauri az általam áttekintett régészeti leletanyagban sincs.

4

8 Jelen ismereteim szerint a hajdúböszörményi példány unikálisnak tekinthető, s csak közvetett párhuzamaira -találtam: részint az ábrázolás témáját, részint a készítés módját, végezetül pedig a díszítését illetően. Elsőként a szekszárdi (To) vas diatretum említhető, amely 1845-ben a helyi dologház alapjainak kiásásakor talált szarkofágba a 4. század 1. felében eltemetett nő mellékletei - 6 borostyángyöngy, 2 bronzstylus, márvány fogadalmi láb, bronzszereiékes faládika, üveg-, agyag-, márvány- és bronzedények, - között került elő. Feltehetőleg kölni gyártmányú,

4

9 csésze alakú széles testét kiálló betűkből szerkesztett, vitatott feloldású görög felirat övezi, alatta pedig áttört gallér fut körül. A csésze félgömbös alsó részének aljához lábként, térben mintázott 3-3 sügérszerű hal és talán valamilyen a Földközi-tengerben is élő dárdacsiga faj, azaz „cerithium-féle" csigaház csatlakozik; á: 15,7, m: 11,6 cm.

50 Mivel azonban e „lábakat", vagyis a csigákat nem üregesen fújták majd forrasztották az edény aljára,

5

1 hanem a tömör edényfalból kerekplasztikusan csiszolták meg, s a belsejüket pedig köszörűkerekecskével (Schleifrädchen) vájták ki,

5

2 az eltérő gyártásmód miatt csak a témaválasztás hasonlósága miatt említhető. Jobb párhuzamnak tekinthető a kölni múzeum római gyűjteményének üvegpohara, amelynek falát üvegfúvással előállított, majd applikált halakkal és csigaházakkal díszítették,

5

3 s további ugyanonnét való, ugyancsak fúvással készült puhatestű állatok alakjával díszített több edény (Conchylien-becher).

54 Ugyancsak akár földközi-tengeri puhatestű faj, talán szívkagyló (Cardium sp.) 4

7 Vö. Lorenz-Hubert 1993. 4

8 A cernjahovi kultúra leletanyagában hasonló üvegtárgyat nem ismerek, de nem szerepel bármilyen formájú változata az üvegleletek áttekintésében sem, vö. Lihter 1998. 4

9 Műhelyének meghatározása nehéz, Köln látszik a legvalószínűbbnek, de a KözelKelet, Alexandria és Itália is számításba jöhet: Barkóczi 1996, 218, 219-220: Nr. 556, LXVIII. t. Nr. 556. 5

0 Wosinsky 1896, II: 742-751, 743: CLXXVII.t. 5

1 Anton Kisa, Hekler Antal, Nagy Lajos, B. Thomas Edit és Barkóczi László véleményét ld.: Hekler 1912, 61-162; Nagy 1930, 116; B. Thomas 1957, 253-254; Barkóczi 1988, 218; Welzel 1999, 155. Itt jegyzem meg, hogy Barkóczi 1988, 218-on néhány hibás utalás szerepel, helyesen: Hekler 1912, 161-162; Nagy 1938, 48-51: Nr. 7,51: 17. á. 5

2 Franz Fremersdorfnak már 1930-ban kifejtett véleményét az edény hasonmásának 1998-beli elkészítése megerősítette: Welzel 1999. Megjegyzendő, hogy e véleményhez kiegészítő jegyzetében már Nagy Lajos is csatlakozott, ld. Nagy 1930, 123: 2. jegyzet. 5

3 Welzel 1999, 157, 157: 4. á„ 158: 5. á. 5

4 Fremersdorf 1961, I: 23-28: I.A.6: Freigeblasene Gläser in Gestalt von Tieren und Früchten: Conchylien-Becher, II: 14-23. t.