Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A vastengelyes szekér vasalása
84 Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben. A kocsitengelyek azért álltak két darabból, hogy azokat az egymástól különböző kocsifajtákra is tudják alkalmazni. 3 7 Ha homokfutóra tették a tengelyt, a kerekek majdnem függőlegesen állnak, míg a határnál a fajdnál vagy a hintónál a kerekeket dönteni kellett - ezzel együtt a tengelyt is -, mivel ezeknél a fajtáknál a kocsikaszni széles. A kocsitengelyek végét (összeforrasztandó vége) négyszögletesre hagyták kb. 8-10 cm hosszan. Ezzel lehetőség nyílott arra, hogy a kovács úgy alakítsa ki a kellő útméretet, hogy figyelembe vette a kocsikaszni nagyságát, így ezek tudtával forrasztotta össze, illetve hajtotta be a tengelyeket a kellő méretre. Ha hosszabb tengely kellett a kocsira, akkor az összeforrasztandó tengelyközepet be kellett nyújtani, ha rövidebb kellett, akkor levágtak belőle és rövidebbre forrasztották. A szekértengely A szekértengelyekhez kapcsolódó kovácsmunkák részletezése előtt meg kell ismerni a szekértengely részeinek elnevezéseit és felépítését. 1 2 3 4 ' 670 . » Ijj.!... 1.'.. nrr g. fl— q&p 9 A szekértengely részei 1. tengelyvég-szeglyuk 6. tengelyvégtok /tésznyi/ 2. tésznyiborító csapjuk 7. tésznyiborító 3. tengelycsap 8. tengelyvégszeg 4. stumli /tengelyütköző/ 9. lyukszem 5. tengelyderék Az első és hátsó szekértengelyek között a különbség abból adódott, hogy az első tengely közepén gyárilag meghagytak egy lyukszemet. A kovácsok ezt ki3 7 Vö.: Freeskay János én. 16. p.
