Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A vastengelyes szekér vasalása
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 85 lyukasztva kapták a derékszeg helyét. A hátsó tengelyeken ezt a kiképzést nem találjuk meg. A tengely derék behajtása A tengelyderék behajtási ívének mindig követnie kellett a kerékgyártó astoksablonjának alakját. Ha az ástok ívelt, ezáltal erösebb, ha viszont egyenes, akkor a megterhelésnél könnyen meghajlik, így ezt a fajtát nem is nagyon kedvelték. Az astokot a kovácshoz a kerékgyártó segédje vitte el. Az ástok alapján meghajtották a tengelyderékot és kilyukasztották a lyukszemet. Ezt kővetően a kovácssegéd - mivel a szállítás mindig a segédek feladata volt -, vissza vitte az astokot a tengellyel együtt a kerékgyártóhoz. A kerékgyártó az így meghajlított tengelyt bevéste az astokba. 5 lénia mélységben, csak ezután kerülhetett vissza a kovácshoz, aki a tengelyt melegen besütötte, 3 8 A tengely behajtása nagy meleget kíván, amihez vörösmelegre kellett hevíteni az anyagot. Az első lépésben kilyukasztották a derékszeg helyét. Ezzel az egymeleggel meghajtották a derekat is egy íves alakra. A tengelyt a közepén körülbelül 15" hosszan kellett meghajtani az ástok ívéhez. Második lépésként a tengely két végét az astokhoz 7-8" hosszan megmelegítették és visszatörték. A tengely csapoknak a tengely derekához képest lefelé kellett hajolniuk. A tengelycsapok tövéhez képest, a tengely végének alsó része 1,5-2 léniával mélyebben állt a tengelycsap alsó tövénél. Ezt egy léccel (Lineal) állították be. A líneát mellé tették a tengelyütköző karimájához és ezzel ellenőrizték annak helyes állását. Ezáltal a szekér kerékagyában lévő persely nem a tengelyvégtokra (stészni), hanem a tengely ütközőjére a stumlira támaszkodott, így a tengelyvégszegeket nem nyírta el. A behajtásból eredő hibákról a későbbiekben szólok, mivel a tengelyvégek rossz beállítása különböző tengelycsap kopásokat idézhet elő. A tengelyeket mindig megjegyezték, merre álljanak. A tengelycsap hajtás által a kerekeknek egy kicsit össze felé kellett futni, ezért a tetejét kifelé döntötték. Szűkebb volt az eleje is, meg az alja is. 3 9 Ha ezek szerint hajtották be a tengelycsapokat, akkor a szekér jól kotyogott, ha nem így, akkor a ló kétszer 3 8 Szekeres Gyula 1987. 41. p. 3 9 Ha a keréktávolság felül keskenyebb, akkor szinte lehetetlenné válik az oldal felhelyezése. Az ilyen tengelybeállítással a szekér nehézkesen mozog, ehhez képest a hajdúböszörményi szekerek tengelybeállításai a lehető legpontosabbak. Vö.: Pusztainé Madar Ilona 1976. 220. p.
